ELTE BTK, 2020/21, I. (őszi) félév
BBN-TÖR-203a, OT-TÖR-203. Ókori görög történelem előadás
Németh György
A bronzkortól a demokráciáig
Az előadás célja:
Az előadás és a
hozzá kapcsolódó egyéni munka célja az, hogy a történelem szakos/történelem tanár
szakos hallgatók áttekintést nyerjenek az ókori görög történelemről a
bronzkortól a Kr. e. 5. század végéig. Az írásos források áttekintése mellett
hangsúlyosan szerepelnek a tárgyi és régészeti emlékek. A kronológiai,
földrajzi és fogalmi ismeretek elmélyítését szóbeli beugróként megírandó
komplex zárthelyi (ZH) segíti elő a vizsgaidőszakban. Szóbeli vizsga az
írásbeli sikeres teljesítése nélkül nem lehetséges. Ha a koronavírus nem
engedi, csak online írásbeli vizsga lesz.
A
jegyszerzés feltételei:
Az online
előadások a Canvas felületén nézhetők meg hétfőnként reggel 8 órától. Az
előadások félév végéig többször is megtekinthetők. Minden előadáshoz tartozik
egy Canvas kvíz. Ennek kitöltése számít a jelenléti ívnek is. A kvízt csak az
előadás napján lehet kitölteni, utólag nem. Aki legfeljebb háromszor
mulasztotta el a kvíz kitöltését, annak a félév végén a kvízek átlaga beszámít
1/3 arányban a félév végi teszt eredményébe. Akinek háromnál több elmaradása
van, ettől a lehetőségtől elesik.
A kurzushoz szóbeli
vizsga tartozik. Feltétel: eredményes
beugró ZH. A ZH segédanyagai a tankönyv, a Szöveggyűjtemény,
az Államéletrajzok, és a digitális
tartalmak (amik persze a szóbelihez is kellenek) megtalálhatók:
http://okort.btk.elte.hu/gorog1.jpg
http://okort.btk.elte.hu/gorogteljes.pdf
http://okort.btk.elte.hu/evszamgorog.html
A szóbeli során
beugróként a középiskolai
törzsanyagból kérdezek. Aki nem tud válaszolni, nem folytathatja a vizsgát.
Tematika:
09. 07. A bronzkor Hellasban. Pecsétnyomók és raktárak Lernában.
Minósi kor Krétán, Lin
A, a krétai palotaözpontok. Théra. Mykénéi kor, a mykénéi
palotaközpontok. A lineáris B írás, a reciprocitás
és a redisztributivitás, a távolsági kereskedelem megszervezése.
Görög–római
történelem (tankönyv = GRT)
1.1–1.5.5; 2.1.1.– 2.1.4.5.3.
Görög-római
szöveggyűjtemény (GRSZ) 1; 3.
dok.
09. 14. A bronzkor összeomlása és a sötét
kor. A thébai és a trójai mondakör,
Trója háborúi. Az Alakšandu szerződés. A tengeri
népek. M.
I. Finley és a reciprocitás. A synoikismos és
Snodgrass elmélete
Görög–római
történelem (tankönyv = GRT)
2.1.2.– 2.1.4.5.3.
Görög-római
szöveggyűjtemény (GRSZ) 2–3.
dok.
09. 21. A polisok kialakulása. Két adatbázis a görög polisokról. A polis szó jelentései.
Az önállóság és a pénzverés. A polisok kialakulása. Kik voltak a basileusok?. A phalanx és a hopliták. Az államformák aristotelési modellje
GRT 2. 2. 1-2. 2. 2. 4. GRSZ 1; 4; 10; 11;
12; 13; 18; 20; 60. dok.
09. 28. Egy szervezett migráció: a nagy
görög gyarmatosítás. A betűírás
kialakulása. Volt-e nagy görög gyarmatosítás? A gyarmatosítás okai. A népességfölösleg kihelyezésének három útja: apoikia,
emporion, kléruchia. Az alapítók és az őslakosság
GRT 2. 2. 2. 3. GRSZ 1; 9; 18; 19; 35; 39;
48; 62. dok.
10. 05. A korai tyrannis. A tyrannosok topikus ábrázolása. A tyrannis kialakulásának aristotelési elmélete. Phalaris, Kypselos, Periandros, Polykratés, az Orthagoridásk. Damoklés kardja.
GRT 2. 2. 2. 7; 2. 2. 2. 8. GRSZ 24; 26;
29-32. 38-39; 41-43; 54; 94. dok.
10. 12. Athén korai története: Kylón és Drakón. A datálás
problémái. A korai törvényhozók topikus ábrázolása: a drákói szigor és az
emberölési törvény. Az emberölési törvény
a kylóni vérbűnt követő vérbosszúra adott válasz. A feliratos törvények. Drérosi „alkotmány”, gortyni törvények. GRT 2. 2. 2. 5 -2. 2. 2. 6. 1-2. 2. 2. 6.
2. GRSZ 25; 26; 28; 34; 59; 60. dok.
10. 19. Solón reformjai. A hektémorosok, mint metaxy-réteg. A thések kialakulása. Kiknek kedveztek Solón törvényei? A timokratikus
reform és a hadsereg. A kereskedelem és az állítólagos pénzreform. Solón törvényei és az
ún. solóni törvények. GRT 2. 2. 2. 6. 3. GRSZ 32; 36. dok. Államéletrajzok: Aristotelés: Az athéni állam.
11. 02. Spárta, Kréta és Thessalia. A metaxy-rétegek jelentősége (Lotze): helóták,
woikeusok, penestések. Az államok mérete és a metaxy-rétegek megléte összefügg
egymással. Az átlagos görög polis mérete és lakosságának száma. A számítások
módszerei és problémái. Melyik út volt jellemzőbb a görögségre? Spárta
társadalmi rétegei. Spárta, mint "normális" polis. GRT 2. 2. 2. 10. –2. 2. 2. 10. 5. GRSZ 5; 16; 17; 21;
22; 27; 33; 42; 57; 63; 67; 69; 76; 77; 84; 86; 87; 97; 112. dok. Államéletrajzok: Xenophón: A lakedaimóniak
állama.
11. 09. Peisistratos „aranykora”. A peisistratidák.
Milyen törvényeket tartott be Peisistratos? Aristotelés elmélete. Kleisthenés előélete és reformja. A cserépszavazás. A 10000 előkerült cserép
statisztikai elemzése. Mikor voltak a cserépszavazások és kik voltak az
áldozatok? Az utolsó cserépszavazás: Kr. e. 417/6. A cserépszavazás valódi
funkciója. GRT 2. 2. 2. 8; 2. 2. 2. 9; 2. 3. 1. 1. 3. GRSZ 38; 39; 40; 43; 46;
48; 49; 50; 51. 55; 56. dok.
11. 16. Az ión felkelés. Themistoklés és a
flottaépítési program. A görög-perzsa háborúk. A győzelem után: a kígyós oszlop
és a hosszú falak. GRT 2. 3. 1. 1. 1. –
2. 3. 1. 1. 4. GRSZ 49; 52; 55; 56; 64; . dok. Államéletrajzok:
Pseudo-Xenophón: Az athéni állam.
11. 23. Periklés kora. A délosi szövetség.
A pentékontaeteia. Napidíjak. Építkezések. A halotti beszéd. A hatezres szám, a
periklési rendszer alapja. GRT 2. 3. 1. 2. 1 - 2. 3. 2. 9. GRSZ 50; 51; 57; 58;
62; 64; 65; 67; 68. dok.
11. 30. A peloponnésosi háború forrásai és
okai. A háború szakaszai. A négyszázak és a harmincak (411; 404). GRT 2. 3. 1.
– 2. 3. 3. 8. GRSZ 65; 66; 68; 69; 70; 71; 72; 73; 74; 75; 83; 86. dok.
Államéletrajzok: Pseudo-Xenophón: Az athéni állam.
12. 07. Női
szerepek a klasszikus Hellasban. Polgár, metoikos, rabszolga. A nők értékelése.
A nők otthoni feladatai. Női foglalkozások: kofa, borbély, fürdős asszony,
üveggyáros, zenész, akrobata, prostituált, költő, festő, filozófus, orvos,
bába, papnő, királynő. GRT 2. 4. 4. 1.
GRSZ 22; 35; 64; 77. dok. Államéletrajzok:
Xenophón: A lakedaimóniak állama; Németh György: Szapphón
túl: Görög költőnők, festőnők és filozófusnők In: Krász, Lilla; Sipos, Balázs
(szerk.): A női kommunikáció
kultúrtörténete, Budapest, Napvilág Kiadó, 2019, 125-137.
Kötelező szakirodalom:
Németh – Hegyi W.: Görög-római
történelem. Osiris Kiadó, Budapest, 2011.
Németh György (szerk.): Görög-római
szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Budapest, 2011. (Csak az Ókortörténeti
Tanszék honlapján felsorolt számú dokumentumok)
Megtalálhatók itt is (Digitális tankönyvtár):
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&ved=0ahUKEwjUxPqq9PTOAhXIECwKHac5Df4QFggnMAE&url=http%3A%2F%2Fwww.tankonyvtar.hu%2Fhu%2Ftartalom%2Ftamop425%2F2011_0001_520_gorog_romai_tortenelem%2F2011_0001_520_gorog_romai_tortenelem.pdf&usg=AFQjCNGbEZdT7HNlaGiTjpFKcYE7Azf0TQ&bvm=bv.131783435,d.bGg
Németh György: Államéletrajzok. Osiris
Kiadó, Budapest, 2002. (A kötetből csak az aristotelési és pseudo-xenophóni
Athéni állam, valamint Xenophón: A lakedaimóniak állama.)
Ajánlott szakirodalom:
Németh György: A polisok világa. Korona Kiadó,
Budapest, 1999.
Németh Gy. –
Ritoók Zs. – Sarkady J. – Szilágyi J. Gy.: Görög
művelődéstörténet. Osiris Kiadó,
Budapest, 2006.
Németh György
(szerk.): Görög történelem szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Budapest, 2003.
Németh György: Szapphón
túl: Görög költőnők, festőnők és filozófusnők In: Krász, Lilla; Sipos, Balázs (szerk.): A női kommunikáció kultúrtörténete,
Budapest, Napvilág Kiadó,
2019, 125-137.
