ELTE BTK, 2021/22, I. (őszi) félév

 

BBN-TÖR-203a, OT-TÖR-203. Ókori görög történelem előadás

Németh György

 

A bronzkortól a demokráciáig

 

Az előadás célja:

Az előadás és a hozzá kapcsolódó egyéni munka célja az, hogy a történelem szakos/történelem tanár szakos hallgatók áttekintést nyerjenek az ókori görög történelemről a bronzkortól a Kr. e. 5. század végéig. Az írásos források áttekintése mellett hangsúlyosan szerepelnek a tárgyi és régészeti emlékek. A kronológiai, földrajzi és fogalmi ismeretek elmélyítését szolgálják a minden egyes előadáshoz a Canvas felületén kitöltendő kvízek, amelyekhez az előadást követő 46 órában lehet hozzáférni. A kvízekre adott jegyek átlaga adja az év végi jegy írásbeli részét. Az év végi zárókvízt csak annak kell megírnia, aki három vagy több kvízt nem töltött ki. A sikeres írásbelit szóbeli követi az előadás során feldolgozott forrásokból. Ha a zárókvíz nem éri el az 50%+1 pontszámot, vagy a szóbeli eredménye elégtelen, utóvizsgát kell tenni, mert az elégtelen osztályzat nem átlagolódik a félévi kvízek eredményeivel.

 

A jegyszerzés feltételei:

Az előadások  reggel 8 órakor kezdődnek. Minden előadáshoz tartozik egy Canvas kvíz. Ennek kitöltése számít a jelenléti ívnek is. A kvízt csak az előadást követő 46 órában lehet kitölteni, utólag nem. Aki legfeljebb háromszor mulasztotta el a kvíz kitöltését, annak a félév végén a kvízek átlaga  írásbeli vizsgának számít. Akinek háromnál több elmaradása van, ettől a lehetőségtől elesik, és zárókvízt kell írnia az egész félévi anyagból.

A vizsga segédanyagai a tankönyv, a Szöveggyűjtemény, az Államéletrajzok, és a digitális tartalmak megtalálhatók:

http://okort.btk.elte.hu/okortort/gorog1.jpg

http://okort.btk.elte.hu/okortort/gorogteljes.pdf

http://okort.btk.elte.hu/okortort/evszamgorog.html

http://okort.btk.elte.hu/okortort/fogalmakgorog.html

 

Tematika:

 

09. 06. A bronzkor Hellasban. Pecsétnyomók és raktárak Lernában. Minósi kor Krétán, Lin A, a krétai palotaközpontok. Théra. Mykénéi kor, a mykénéi palotaközpontok. A lineáris B írás, a reciprocitás és a redisztributivitás, a távolsági kereskedelem megszervezése. A bronzkor összeomlása és a sötét kor. A thébai és a trójai mondakör, Trója háborúi. Az Alakšandu szerződés. A tengeri népek. M. I. Finley és a reciprocitás. A synoikismos és Snodgrass elmélete

Görög–római történelem (tankönyv = GRT) 1.1–1.5.5; 2.1.1.– 2.1.4.5.3; 2.1.2.– 2.1.4.5.3.

Görög-római szöveggyűjtemény (GRSZ) 1; 2–3. dok.

09. 13. A polisok kialakulása. Két adatbázis a görög polisokról. A polis szó jelentései. Az önállóság és a pénzverés. A polisok kialakulása. Kik voltak a basileusok?. A phalanx és a hopliták. Az államformák aristotelési modellje

GRT 2. 2. 1-2. 2. 2. 4. GRSZ 1; 4; 10; 11; 12; 13; 18; 20; 60. dok.

09. 27. Egy szervezett migráció: a nagy görög gyarmatosítás. A betűírás kialakulása. Volt-e nagy görög gyarmatosítás? A gyarmatosítás okai. A népességfölösleg kihelyezésének három útja: apoikia, emporion, kléruchia. Az alapítók és az őslakosság

GRT 2. 2. 2. 3. GRSZ 1; 9; 18; 19; 35; 39; 48; 62. dok.

10. 04. A korai tyrannis. A tyrannosok topikus ábrázolása. A tyrannis kialakulásának aristotelési elmélete. Phalaris, Kypselos, Periandros, Polykratés, az Orthagoridásk. Damoklés kardja.

GRT 2. 2. 2. 7; 2. 2. 2. 8. GRSZ 24; 26; 29-32. 38-39; 41-43; 54; 94. dok.

10. 11. Athén korai története: Kylón és Drakón. A datálás problémái. A korai törvényhozók topikus ábrázolása: a drákói szigor és az emberölési törvény. Az emberölési törvény a kylóni vérbűnt követő vérbosszúra adott válasz. A feliratos törvények. Drérosi „alkotmány”, gortyni törvények. GRT 2. 2. 2. 5 -2. 2. 2. 6. 1-2. 2. 2. 6. 2. GRSZ 25; 26; 28; 34; 59; 60. dok.

10. 18. Solón reformjai. A hektémorosok, mint metaxy-réteg. A thések kialakulása. Kiknek kedveztek Solón törvényei? A timokratikus reform és a hadsereg. A kereskedelem és az állítólagos pénzreform. Solón törvényei és az ún. solóni törvények. GRT 2. 2. 2. 6. 3. GRSZ 32; 36. dok. Államéletrajzok: Aristotelés: Az athéni állam.

11. 08. Spárta, Kréta és Thessalia. A metaxy-rétegek jelentősége (Lotze): helóták, woikeusok, penestések. Az államok mérete és a metaxy-rétegek megléte összefügg egymással. Az átlagos görög polis mérete és lakosságának száma. A számítások módszerei és problémái. Melyik út volt jellemzőbb a görögségre? Spárta társadalmi rétegei. Spárta, mint "normális" polis. GRT 2. 2. 2. 10. –2. 2. 2. 10. 5. GRSZ 5; 16; 17; 21; 22; 27; 33; 42; 57; 63; 67; 69; 76; 77; 84; 86; 87; 97; 112. dok. Államéletrajzok: Xenophón: A lakedaimóniak állama.

11. 15. Peisistratos „aranykora”. A peisistratidák. Milyen törvényeket tartott be Peisistratos? Aristotelés elmélete. Kleisthenés előélete és reformja. A cserépszavazás. A 10000 előkerült cserép statisztikai elemzése. Mikor voltak a cserépszavazások és kik voltak az áldozatok? Az utolsó cserépszavazás: Kr. e. 417/6. A cserépszavazás valódi funkciója. GRT 2. 2. 2. 8; 2. 2. 2. 9; 2. 3. 1. 1. 3. GRSZ 38; 39; 40; 43; 46; 48; 49; 50; 51. 55; 56. dok.

11.22. Az ión felkelés. Themistoklés és a flottaépítési program. A görög-perzsa háborúk. A győzelem után: a kígyós oszlop és a hosszú falak. GRT  2. 3. 1. 1. 1. – 2. 3. 1. 1. 4. GRSZ 49; 52; 55; 56; 64; . dok. Államéletrajzok: Pseudo-Xenophón: Az athéni állam.

11. 29. Periklés kora. A délosi szövetség. A pentékontaeteia. Napidíjak. Építkezések. A halotti beszéd. A hatezres szám, a periklési rendszer alapja. GRT 2. 3. 1. 2. 1 - 2. 3. 2. 9. GRSZ 50; 51; 57; 58; 62; 64; 65; 67; 68. dok.

12. 06. A peloponnésosi háború forrásai és okai. A háború szakaszai. A négyszázak és a harmincak (411; 404). GRT 2. 3. 1. – 2. 3. 3. 8. GRSZ 65; 66; 68; 69; 70; 71; 72; 73; 74; 75; 83; 86. dok. Államéletrajzok: Pseudo-Xenophón: Az athéni állam.

 

Kötelező szakirodalom:

Németh – Hegyi W.: Görög-római történelem. Osiris Kiadó, Budapest, 2011.

Németh György (szerk.): Görög-római szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Budapest, 2011. (Csak az Ókortörténeti Tanszék honlapján felsorolt számú dokumentumok)

Megtalálhatók digitálisan is.

 

Németh György: Államéletrajzok. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. (A kötetből csak az aristotelési és pseudo-xenophóni Athéni állam, valamint Xenophón: A lakedaimóniak állama.)

 

Ajánlott szakirodalom:

Németh György: A polisok világa. Korona Kiadó, Budapest, 1999.

Németh Gy. – Ritoók Zs. – Sarkady J. – Szilágyi J. Gy.: Görög művelődéstörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2006.

Németh György (szerk.): Görög történelem szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Budapest, 2003.

 

 

A TK és a szöveggyűjtemény az alábbbi linkeken tekinthető meg:

 

https://www.szaktars.hu/osiris/view/nemeth-gyorgy-hegyi-w-gyorgy-gorog-romai-tortenelem-osiris-tankonyvek-2011/?query=g%C3%B6r%C3%B6g-r%C3%B3mai&pg=0&layout=s

 

https://www.szaktars.hu/osiris/view/nemeth-gyorgy-szerk-gorog-romai-szoveggyujtemeny-a-gorog-es-romai-tortenelem-forrasai-osiris-tankonyvek-2011/?query=g%C3%B6r%C3%B6g-r%C3%B3mai&pg=0&layout=s