BBN-TÖR-203;  BBN-KLF-400

Németh György

H,8.00–9.30 MUK 6–8 252

Hellas története

Az előadás célja:

Az előadás és a hozzá kapcsolódó egyéni munka célja az, hogy a történelem szakos hallgatók áttekintést nyerjenek az ókori görög történelemről a bronzkortól a Kr. e. 5. század végéig. Az írásos források áttekintése mellett hangsúlyosan szerepelnek a tárgyi és régészeti emlékek. A kronológiai, földrajzi és fogalmi ismeretek elmélyítését három félévközi zárthelyi (ZH) segíti elő.

A jegyszerzés feltételei:

Mint előadás látogatásköteles, a hallgató összesen legfeljebb három alkalommal hiányozhat.

A kurzushoz szóbeli vizsga tartozik. Feltétel: három eredményes órai ZH. PótZH még orvosi igazolás esetén sem írható, aki csak két vagy annál kevesebb ZH-t írt meg, szigorított szóbeli vizsgát tesz. A ZH-k segédanyagai (amik persze a szóbelihez is kellenek) megtalálhatók:

http://okort.btk.elte.hu/gorog1.jpg

http://okort.btk.elte.hu/gorogteljes.pdf

http://okort.btk.elte.hu/evszamgorog.html

http://okort.btk.elte.hu/fogalmakgorog.html

Tematika:

09. 13. Egy különös államcsíny Thébaiban. A bronzkori írásrendszerek: krétai hieroglif, lineáris A és B. A lineáris B megfejtése. A phaistosi korong problémája. A bronzkori palotagazdaság. A mykénéi kori gazdaság és társadalom rekonstrukciója a feliratok és a régészeti leletek alapján. Wanax, lawagetas, eqeta. A mykénéi kori földbirtokviszonyok. A rekonstrukció határai és problémái.

Görög történelem (tankönyv=GT) 2003, 69–105.

Görög történelem szöveggyűjtemény (GTSZ) 1–9. dok.

09. 20. Az égei bronzkor összeomlásának okai: a tengeri népek és a feltételezett dór vándorlás. Egyéb magyarázatok: vulkáni katasztrófa, földrengés, tartós szárazság, belső harcok, felkelések. A trójai háború történeti valószínűsége. Heten Thébai ellen. A bronzkori kereskedelem összeomlása a tengeri népek vándorlása következtében. Nyersanyaghiány és rablóhadjáratok. A dórok e vákuumba vándoroltak be a Kr. e. 10. században.

GT 2003, 105–108. GTSZ 13; 23; 26; 39; 40; 42; 43; 44. dok.

09. 27. ZH Vaktérkép. A sötét kor. Homéros világa. Melyik kor volt a homérosi kor? Lehetséges válaszok: a bronzkor (Schliemann), a sötét kor (Finley) és a Kr. e. 8. század. A görög társadalom a sötét kor végén. A népességrobbanás elmélete (Snodgrass). A sírstatisztikák módszere. GT 2003, 108–123. GTSZ. 63. dok.

10. 04. A betűírás kialakulása és elterjedése. Az első írásos emlékek jellege és lelőhelyeik. Hellas újrabenépesülése. Thukydidés elmélete. A szabad területek elfogynak. A polisok kialakulása. Folyamatos háborúk.

GT 2003, 20–26. GTSZ 61. dok.

10. 11. ZH Fogalom. Mi a polis? Területi, struktúrális, gazdasági és politikai meghatározások. A népességnövekedés által keltett belső feszültségek. A királyság megszűnésének problémája (Carlier és Drews). A basileusok viszonya a wanaxhoz és a társadalom többi részéhez. A „hoplita forradalom”. Katonai vagy társadalmi reform?

GT 2003, 123–126.

10. 18. A nagy görög gyarmatosítás. A népességfölösleg kihelyezésének három útja: emporion, apoikia és kléruchia. Gyarmatosítók és gyarmatvárosok. Az apoikia mint polis. Az apoikiák és a bennszülött lakosság. GT 2003, 126–128. GTSZ 72; 91; 114. dok.

11. 01. A korai tyrannis. A tyrannosok topikus ábrázolása. Az első generációs tyrannosok pozitív képe. A második generációs tyrannosok negatív megítélése. A tyrannosok társadalmi háttere: valamennyien arisztokraták voltak. A tyrannis kialakulásának aristotelési elmélete. GT 2003, 128–153. GTSZ 65; 74; 75; 83; 84; 87; 88. dok.

11. 08. Athén korai története: Kylón és Drakón. A datálás problémái. A korai törvényhozók topikus ábrázolása: a drákói szigor és az emberölési törvény. Az emberölési törvény a kylóni vérbűnt követő vérbosszúra adott válasz. A feliratos törvények. Drérosi „alkotmány”, gortyni törvények. GT 2003, 134–140. GTSZ 66; 67; 69; 71; 109. dok.

11. 15. Solón reformjai. A hektémorosok, mint metaxy-réteg. A thések kialakulása. Kiknek kedveztek Solón törvényei? A timokratikus reform és a hadsereg. A kereskedelem és az állítólagos pénzreform. GT 2003, 134–140. GTSZ 77. dok.

11. 22. Spárta, Kréta és Thessalia. A metaxy-rétegek jelentősége (Lotze): helóták, woikeusok, penestések. Az államok mérete és a metaxy-rétegek megléte összefügg egymással. Az átlagos görög polis mérete és lakosságának száma. A számítások módszerei és problémái. Melyik út volt jellemzőbb a görögségre? GT 2003, 140–143. GTSZ 45; 54; 55; 57; 58; 116; 138. dok.

11. 29. Peisistratos „aranykora”. A peisistratidák. Milyen törvényeket tartott be Peisistratos? Aristotelés elmélete. Kleisthenés előélete és reformja. GT 2003, 134–140. GTSZ 83; 86; 88; 89. dok.

12. 06. ZH Évszám. A cserépszavazás. A 10000 előkerült cserép statisztikai elemzése. Mikor voltak a cserépszavazások és kik voltak az áldozatok. Az utolsó cserépszavazás: Kr. e. 416. A cserépszavazás valódi funkciója. Themistoklés és a flottaépítési program. GT 2003, 153–181. GTSZ 95; 96; 97; 99; 100; 124. dok.

12. 13. A Pnyx szerkezete. Ephialtés, Kimón, Periklés. Az esküdtbíróság, a népgyűlés, a sorsolás és a napidíj. A demokrácia két bukása (411; 404). Epilógus Thébaiban. GT 2003, 181–240. GTSZ 105; 108; 110; 117; 118; 120; 124; 126; 127; 128; 143; 145. dok.

Kötelező szakirodalom:

Hegyi-Kertész-Németh-Sarkady: Görög történelem. Osiris Kiadó, Budapest, több kiadásban.

Németh György (szerk.): Görög történelem szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. (Csak az Ókortörténeti Tanszék honlapján felsorolt számú dokumentumok)

Németh György: Államéletrajzok. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. (A kötetből csak az aristotelési és pseudo-xenophóni Athéni állam, valamint Xenophón: A lakedaimóniak állama.)

Ajánlott szakirodalom:

Németh György: A polisok világa. Korona Kiadó, Budapest, 1999.

Németh Gy. – Ritoók Zs. – Sarkady J. – Szilágyi J. Gy.: Görög művelődéstörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2006.