ELTE BTK, 2019/20, I.
(őszi) félév
BBN-TÖR-203a, OT-TÖR-203. Ókori görög történelem előadás
Németh György
Mükénétől Athénig
Az előadás célja:
Az előadás és a
hozzá kapcsolódó egyéni munka célja az, hogy a történelem szakos hallgatók
áttekintést nyerjenek az ókori görög történelemről a bronzkortól a Kr. e. 5.
század végéig. Az írásos források áttekintése mellett hangsúlyosan szerepelnek
a tárgyi és régészeti emlékek. A kronológiai, földrajzi és fogalmi ismeretek
elmélyítését szóbeli beugróként megírandó komplex zárthelyi (ZH) segíti elő a
vizsgaidőszakban. Szóbeli vizsga az írásbeli sikeres teljesítése nélkül nem
lehetséges.
A jegyszerzés feltételei:
Mint előadás
látogatásköteles, a hallgató összesen legfeljebb három alkalommal hiányozhat.
A kurzushoz szóbeli
vizsga tartozik. Feltétel: eredményes
beugró ZH. A ZH segédanyagai a tankönyv, a Szöveggyűjtemény,
az Államéletrajzok, és a digitális
tartalmak (amik persze a szóbelihez is kellenek) megtalálhatók:
http://okort.btk.elte.hu/gorog1.jpg
http://okort.btk.elte.hu/gorogteljes.pdf
http://okort.btk.elte.hu/evszamgorog.html
http://okort.btk.elte.hu/gorogfogl.html
A
szóbeli során beugróként a középiskolai
törzsanyagból kérdezek. Aki nem tud válaszolni, nem folytathatja a vizsgát.
Tematika:
09.
09. A bronzkori írásrendszerek: krétai hieroglif, lineáris A és B. A phaistosi
korong problémája. A bronzkori palotagazdaság. A mykénéi kori gazdaság és
társadalom rekonstrukciója a feliratok és a régészeti leletek alapján. Wanax,
lawagetas. A mykénéi kori földbirtokviszonyok. A rekonstrukció határai és
problémái.
Görög–római
történelem (tankönyv = GRT) 1.1–1.5.5;
2.1.1.– 2.1.4.5.3.
Görög-római
szöveggyűjtemény (GRSZ) 1–3. dok.
09.
16. A lineáris B megfejtése. Az égei bronzkor összeomlásának okai: a tengeri
népek és a feltételezett dór vándorlás. A bronzkori kereskedelem összeomlása a
tengeri népek vándorlása következtében. Trója. Nyersanyaghiány és
rablóhadjáratok. A dórok e vákuumba vándoroltak be a Kr. e. 10. században.
Görög–római
történelem (tankönyv = GRT) 1.1–1.5.5;
2.1.1.– 2.1.4.5.3.
Görög-római
szöveggyűjtemény (GRSZ) 1–3. dok.
09.
23. A sötét kor. Homéros
világa. Melyik kor volt a homérosi kor? Lehetséges válaszok: a bronzkor (Schliemann), a sötét kor (Finley) és a Kr. e.
8. század. A görög társadalom a sötét kor végén. A népességrobbanás elmélete (Snodgrass). A sírstatisztikák módszere. GRT 1. 3; 2. 2. 1;
2. 2. 2. GRSZ 1; 4; 10; 11; 12; 18; 20; 60. dok.
09.
30. A basileusok eltűnése. A hoplita forradalom. A betűírás kialakulása és elterjedése. Az első írásos emlékek jellege és lelőhelyeik. Hellas újrabenépesülése.
Thukydidés elmélete. A szabad területek elfogynak. A polisok kialakulása. Folyamatos háborúk.
GRT
1. 3; 2. 2. 1; 2. 2. 2. GRSZ 1; 4; 10; 11; 12; 18; 20; 60. dok.
10.
07. Mi a polis? Területi, struktúrális, gazdasági és politikai meghatározások. A népességnövekedés által keltett belső feszültségek. A királyság megszűnésének problémája (Carlier és Drews). A basileusok viszonya a wanaxhoz és a társadalom többi részéhez. A „hoplita
forradalom”. Katonai vagy
társadalmi reform?
GRT
2. 2. 2. 1; 2. 2. 2. 2; 2. 2. 2. 4. GRSZ 12; 13; 96. dok.
10.
14. A nagy görög gyarmatosítás. A népességfölösleg kihelyezésének három útja: emporion, apoikia és kléruchia. Gyarmatosítók és gyarmatvárosok.
Az apoikia mint polis.
Az apoikiák és a bennszülött lakosság. GRT 2. 2. 2. 3. GRSZ 35; 48;
62; 72. dok.
10.
21. A korai tyrannis. A
tyrannosok topikus ábrázolása. Az első generációs tyrannosok
pozitív képe. A második generációs tyrannosok negatív megítélése. A tyrannosok társadalmi háttere: valamennyien arisztokraták voltak.
A tyrannis kialakulásának
aristotelési elmélete.
GRT 2. 2. 2. 7; 2. 2. 2. 8. GRSZ 24; 29; 30; 31; 38; 39; 41; 42. dok.
11.
04. Athén korai története: Kylón és Drakón. A datálás problémái. A korai
törvényhozók topikus
ábrázolása: a drákói
szigor és az emberölési törvény. Az emberölési törvény a kylóni vérbűnt követő vérbosszúra adott
válasz. A feliratos törvények. Drérosi „alkotmány”, gortyni törvények. GRT 2. 2. 2. 6. 1; 2. 2. 2. 6. 2. GRSZ 25; 26; 28; 34; 59.
dok.
11.
11. Solón reformjai. A hektémorosok, mint metaxy-réteg. A thések
kialakulása. Kiknek
kedveztek Solón törvényei?
A timokratikus reform és a hadsereg. A kereskedelem és az állítólagos pénzreform. GRT 2. 2. 2. 6. 3. GRSZ 32; 36. dok. Államéletrajzok: Aristotelés: Az athéni
állam.
11.
18. Spárta, Kréta és Thessalia. A metaxy-rétegek jelentősége (Lotze): helóták,
woikeusok, penestések. Az államok mérete és a metaxy-rétegek megléte összefügg
egymással. Az átlagos görög polis mérete és lakosságának száma. A számítások
módszerei és problémái. Melyik út volt jellemzőbb a görögségre? GRT 2. 2. 2.
10. –2. 2. 2. 10. 5. GRSZ 5; 16; 17; 21; 22; 27;
33; 63; 67; 69; 58; 76; 77; 84; 97. dok. Államéletrajzok:
Xenophón: A lakedaimóniak állama.
11. 25. Peisistratos „aranykora”. A peisistratidák. Milyen törvényeket tartott be Peisistratos? Aristotelés elmélete. Kleisthenés előélete és reformja. A
cserépszavazás. A 10000 előkerült cserép statisztikai elemzése. Mikor voltak a
cserépszavazások és kik voltak az áldozatok. Az utolsó cserépszavazás: Kr. e.
416. A cserépszavazás valódi funkciója. GRT 2. 2. 2. 8; 2. 2. 2. 9; 2. 3. 1. 1.
3. GRSZ 38; 40; 43; 46; 48; 49; 50; 51. 55; 56; 72. dok.
12.
02. Themistoklés és a flottaépítési program. A görög-perzsa háborúk. A délosi
szövetség. GRT 2. 3. 1. – 2. 3. 3. 8.
GRSZ 52; 57; 58; 60; 64; 65; 67; 69; 70; 72; 73; 74; 75; 83; 86. dok.
Államéletrajzok: Pseudo-Xenophón: Az athéni állam.
12.09.
A Pnyx szerkezete. Ephialtés, Kimón, Periklés. Az esküdtbíróság, a népgyűlés, a
sorsolás és a napidíj. A peloponnésosi háború. A demokrácia két bukása (411;
404). GRT 2. 3. 1. – 2. 3. 3. 8. GRSZ
52; 57; 58; 60; 64; 65; 67; 69; 70; 72; 73; 74; 75; 83; 86. dok.
Államéletrajzok: Pseudo-Xenophón: Az athéni állam.
Kötelező
szakirodalom:
Németh
– Hegyi W.: Görög-római történelem. Osiris Kiadó, Budapest, 2011.
Németh
György (szerk.): Görög-római szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Budapest,
2011. (Csak az Ókortörténeti Tanszék honlapján felsorolt számú dokumentumok)
Megtalálhatók
itt is (Digitális tankönyvtár):
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&ved=0ahUKEwjUxPqq9PTOAhXIECwKHac5Df4QFggnMAE&url=http%3A%2F%2Fwww.tankonyvtar.hu%2Fhu%2Ftartalom%2Ftamop425%2F2011_0001_520_gorog_romai_tortenelem%2F2011_0001_520_gorog_romai_tortenelem.pdf&usg=AFQjCNGbEZdT7HNlaGiTjpFKcYE7Azf0TQ&bvm=bv.131783435,d.bGg
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&ved=0ahUKEwjG89H88_TOAhWEdCwKHVvnArUQFgghMAE&url=http%3A%2F%2Fwww.tankonyvtar.hu%2Fen%2Ftartalom%2Ftamop425%2F2011_0001_520_gorog_romai_szoveggyujtemeny%2F2011_0001_520_gorog_romai_szoveggyujtemeny.pdf&usg=AFQjCNH5ezI0sxa56r1oSSB42n5Ijz7inw&bvm=bv.131783435,d.bGg
Németh
György: Államéletrajzok. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. (A kötetből csak
az aristotelési és pseudo-xenophóni Athéni állam, valamint Xenophón: A
lakedaimóniak állama.)
Ajánlott
szakirodalom:
Németh
György: A polisok világa. Korona
Kiadó, Budapest, 1999.
Németh
Gy. – Ritoók Zs. – Sarkady J. – Szilágyi J. Gy.: Görög művelődéstörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2006.
Németh
György (szerk.): Görög történelem szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó,
Budapest, 2003.