III. RÓMAI TÖRTÉNELEM

A) Irodalmjegyzék:

Tankönyv:

Ferenczy E. - Maróti E. - Hahn I. Az ókori Róma története. Bp., Tankönyvkiadó, 1992.

Mócsy A. - Fitz J. : Eseménytörténet. Bp. 1990. 31-51. In: Pannónia régészeti kézikönyve. Mócsy A. - Fitz J. - Lőrincz B. (szerk.)

Mócsy A. - Tóth E. A dák királyság. Dacia római tartomány. In: Mócsy A. - Makkai L. (szerk.) Erdély története I.

Bp., Akadémiai, 1986. 32-106.

Alföldy G.: Római társadalomtörténet. Ford.:Borhy László. Bp., Osiris 2002

Kötelező források:

Római történeti chrestomathia. (Szerk.: Borzsák I.) Az alábbi források (a számok a dokumentum számára, nem az oldalszámra utalnak):

1. Italia őslakossága; 2. Róma alapitásának mondája; 3. Livius; 4. A patriciusok és plebejusok osztályellentéteinek kialakulása; 5. Servius Tullius reformjai; 6. A néptribunusi intézmény; 7. A XII táblás törvények töredékei;

8. A caudiumi vereség; Róma és Mekadonia összehasonlitása; 9. Karthago alapitása; 10. Róma és Karthago szerződései; 11.Az első pun háború okai (264); 12. Az első pun háború befejezése (241); 13. A karthagói zsoldosok zendülése; 14. Hannibal hadereje; 15. Agelaos beszéde a naupaktosi érte-kezleten; 16. V. Philippos makedón király és Hannibal tárgyalásai; 17. V. Philippos és Hannibal szövetsége; 18. Róma és az aitóliai föderáció szövetsége (i.e.212.); 19. Fabius Maximus ("Cunctator") taktikája; 20. A cannaei csata; 22. A római köztársaság államszervezete az i.e. III. században; 23. A II. makedón háború lezárása (197); 25. Flamininus consul levele Chyretiai lakosaihoz (i.e.198); 26. Marcus Valerius levele Teós lakosaihoz (i.e.193); 28. Vizsgálat a meggyilkolt delphoi-i követek ügyében; 29. Róma vádirata Perseus makedón király ellen (i.e.171); 30. Senatusi határozat Thisbai lakosainak kéréseiről (i.e.170); 31. Popillius követsége Antichosnál; 32. Az első sziciliai rabszolgafelkelés (138-132) és kisázsiai visszhangja; 33. A kilikiai kalózkodás és a rabszolgakereskedelem; 34. Tiberius Gracchus reformmozgalma; 35. Aristonikos felkelése; 36. Róma szövetsége Méthymnai városával; 38. Gaius Gracchus; 39. A Gracchusok földosztásá- nak felszámolása; 40. Az i.e. II. sz. második felének eseményei; 41. Az italikusok helyzete az i.e. II.században; 43. A második sziciliai rabszolgafelkelés (104-101) 44. A szövetséges háború (90-88); 45. A szövetséges háború; 47. Marius és Sulla polgárháborúja. Sulla diktatúrája; 48. Részletek Sertorius életrajzából; 49. Spartacus rabszolgafelkelése; 50. Spartacus rabszolgafelkelése; 52. A római tőke a provinciákban; 53. Asia provincia kormányzásáról; 54. A provinciák kizsákmányolása; 55. Q.Tullius Cicero: De petitione consulatus; 56. Pompeius diadalmenete Mithridatés fölött (i.e.61); 57. Catilina összeesküvése; 58. Az első triumviratus; 59. Caesar első consulsága; 60. Pompeius hadereje; 61. Cicero levelezéséból (Caesar halála után); 62. A második triumviratus megalakulása; 63. A polgárháború évei (43-30); 64. A rhósosi Seleukos kiváltságai; 65. Maecenas politikai tanácsai Augustusnak; 70. Augustus kyrénéi edictumai; 72. Paulus Fabius Maximus javaslata az Augustus-kultusz kiterjesztésére; 73. "Adversa Augusti"; 74. Tiberius és Seianus; 75. Tiberius és Seianus; 76. Tiberius és az uralkodókultusz; 77. Germanicus egyiptomi edictumai; 78. A decuriók terhei (Iguvium); 79. A vidéki lakosság terhei (Tegea, i.sz. 49.); 80. A numidiai Tacfarinas felkelése; 82. Claudius levele az alexandriaiakhoz; 83. Claudius beszéde (a lyoni tábla és Tacitus); 84. Nero beszéde a görögök felszabaditásáról; 85. A colonusok szerepe a császárkor elején, 86. Senatusconsultum de imperio Vespasiani (69); 87. Plautius Silvanus felirata; 90. Egy rossz termés következményei Kisázsiában (92-93); 91. Kiszolgált katonák kiváltságai Domitianus alatt; 92. Az ifj. Plinius leveleiből; 93. Az ifj. Plinius hagyatéka; 94. Az északafrikai Villa Magna colonusainak törvénye (a Lex Manciana alapján); 96. Ara legis Hadrianae; 97. Hadrianus manőver-birálata; 99. Egy daciai rabnő adásvételi szerződése (139); 100. Pékek "sztrájkja" Kisázsiában (i.sz. II. sz. vége); 101. A pannóniai védőrendszer megerősitése (185); 103. Senatusi jegyzőkönyv a Commodus meggyilkolását követő ülésről; 104. Caracalla edictuma (212); 105. Augustus hadseregpolitikájának végzetes következményei; 106. Septimius Severus és a senatus; 107. Maximinus Thrax belső kormányzása; 108. Decretum Gordiani ad Scaptoparenos (238); 109. A lydiai colonusok helyzete a III. században; 110. A phrygiai colonusok helyzete a III. században; 111. A dominatus törvényhozásából; 112. Iulianus császár jellemzése; 113. A hunok társadalmi rendje és szokásai; 114. Az alánok társadalmi rendje és szokásai; 115. A gótok letelepedése a római birodalomban; 116. A gótok és a thrakiai rabszolgák felkelése (376); 117. Libanios a patrociniumokról; 118. A III. század - egy egyházatya megitélésében; 121. Galerius császár türelmi rendelete ("Dreikaiseredikt", 311); 122. A mediolanumi türelmi rendelet (313); 123. A nikaiai zsinat (325); 124. A Donatus-féle eretnekség társadalmi háttere; 125. A későrómai törvényhozás a katolikus vallás uralkodó helyzetéről; 126. Az agonisztikusok (circumcelliók) mozgalma;

és Res gestae divi Augusti. Ford. Borzsák István Antik Tanulmányok 1. (1954) pp. 325-332.

Borhy László (szerk.): Római történelem. Szöveggyűjtemény. Bp., Osiris Kiadó 2003.

Appianos: A római polgárháborúk I-II. (Ford.: Hahn I.) Bp., Akadémiai, 1967.

Cicero: Catilina ellen. Első beszéd. (Ford.: Borzsák István) Antonius ellen.

Második Philippica (Ford.: Maróti Egon) In: M.T.Cicero Válogatott Művek (Vál.: Havas László) Bp., Európa 1974. pp. 51-63., 135-177.

Livius I-IV. (Ford.: Kis Ferencné) In: Titus Livius: A római nép története a város alapitásától I. köt. (Ford.: Kis Ferencné) Bp., Európa, 1963.

Livius XXI-XXII. (Ford.: Muraközy Gyula), In: Titus Livius : A római nép története a város alapitásától III. kötet (Ford.: Muraközy Gyula), Bp., Európa, 1970. pp. 5-163.

Plutarkhos: Romulus, Tiberius Gracchus, Gaius Gracchus, Marius, Sulla, Cicero és Caesar életrajzai. In: Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok (Ford.: Máthé Elek) Bp., Osiris, 2001,

Sallustius: Catilina összeesküvése. In: Sallustius Crispus összes művei. (Ford.: Kurucz Ágnes) Bp., Magyar Helikon, 1978. pp. 30-60., 698-731., 930-970., 1305-1333.)

Suetonius: Caesarok élete. 12 életrajz (Ford.: Kis Ferencné) Bp., Európa, 1961.

Ajánlott irodalom:

Források:

M.Porcius Cato: A földművelésról (Ford.: Kun József, Maróti Egon bevezető tanulmányával. Bp., Akadémiai, 1966.

Historia Augusta Válogatás (Ford.: Terényi István) Hahn István bevezetésével. Bp., Gondolat, 1968.

Julius Caesar: Polgárháború (Ford.: Ürögdi György) Bp., Magyar Helikon, 1968.

Julius Caesar: A gall háború (Ford.: Szepessy Tibor) Bp., Magyar Helikon, 1964.

Justinianus császár institutiói négy könyvben (Ford.: Mészöly Gedeon), Bp.,Tankönyvkiadó, 1991.

Josephus Flavius: A zsidó háború (Ford.: Révay József), Bp., Gondolat, 1963.

Florus: Róma háborúi (Ford.: Havas László) Bp., Európa, 1979.

Lactantius: A keresztényüldözők halála. In: L.C.F. Lactantius: (Ford. Adamik Tamás) Az isteni gondviselésről Bp., Helikon, 1985. pp. 5-55.

Nepos, Cornelius: Hires férfiak (Ford.: Havas László) Bp., Európa, 1984.

Ovidius: Római naptár, Fasti (Ford.: Gaál László) Bp., Helikon, 1986.

Ifj. Plinius: Levelek (Ford.: Borzsák István és mások), Bp., Magyar Helikon, 1966

Ifj. Plinius: Panegyricus. Traianus császár dicsőitése. (Ford.: Hoffmann Zsuzsanna) Szeged JATE, Klasszika-Filológiai és Ókortörténeti Tsz., 1990.

Strabon: Geographika. (Ford.: Földy József) Bp., Gondolat, 1977.

Sallustius: Jugurtha háborúja. In: C.Sallustius Crispus összes művei (Ford.: Kurucz Ágnes) Bp., Magyar Helikon, 1978. 59-145.

M. Terentius Varro: A mezőgazdaságról. (Ford.: Kun József) Bp., Akadémiai, 1971.

Révay József: A császári Róma. (Szöveggyűjtemény) Bp., Szépirodalmi, 1981.

Tacitus, Évkönyvek (Annales) (Ford.: Borzsák István). In: Tacitus Összes Művei I-II. (Ford.: és utószó: Borzsák István). Bp., Magyar Helikon, 1970. II. kötet, pp. 7-440, 485-564.

Ammianus Marcellinus: Róma története (Ford.:Szepesy Gyula) Bp., Európa 1993.

Továbbá a személyesen kötelezővé tett szerzők teljes szövege.

Feldolgozások:

Balázs György: Clementia Caesaris, Bp. Az ELTE Ókortörténeti Tanszékeinek kiadványa), 1972.

Bóna I.: A hunok és nagykirályaik. Bp, Corvina, 1993.

Castiglione L.: Pompeji és Herculaneum. Bp. Gondolat - Magyar Helikon, 1973.

Diósdi Gy.: A római jog világa. Bp., Gondolat, 1973.

Dumezil, G.: Róma első négy királya, Róma három alkotóeleme. In: Dumezil, G.: Mitosz és eposz (Ford.: Fridli Judit) Bp., Gondolat. 7-69.

Ferenczy Endre: A római házasságjog kialakulása. Antik Tanulmányok 23 (1976) pp. 28-35.

C.Foss - P.Magdalino, Róma és a Bizánc. (Ford.: Zsolt Angéla) A múlt születése sorozatban Bp., Helikon. 1990.

Hahn István: A plebs urbana a köztársaság válságos időszakában. Antik Tanulmányok 16 (1969) 17-43.

uő. A plebeiusok és a nemzetiségi társadalom. Antik Tanulmányok 21 (1974) 150-176.

Hahn István: Álomfejtés és társadalmi valóság. Bp., Akadémiai, 1985.

Hahn I. - Máté Gy.: Karthágó. Bp., Gondolat, 1972.

Havas L. : Itália őstörténete és Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig. Bp., Tankönyvkiadó, 1986.

A.H.M. Jones: Augustus. (Ford.: Gődény Endre) Bp., Gondolat, 1976.

Kertész I.: Az ókori görögök és rómaiak története. Bp., Ikva,

Kertész I.: A hóditó Róma. Bp., Kossuth 1983.

Kertész I.: E.Badian: Roman Imperialism in the Late Republic (rec.) Antik Tanulmányok 20 (1973) 248-254.

Kertész I.: Antik harcmezőkön. Bp., Tankönyvkiadó, 1989.

Kertész István: Botrányok az ókorban Bp., Mundus Kiadó, 2002.

Th. Köves-Zulauf: Bevezetés a római vallás és monda történetébe. Bp., Telos, 1995.

Maróti E.: Kalózkodás a római polgárháborúk korában. Apollo Könyvtár sorozatban, Bp., Akadémiai, 1974.

Maróti E.: A Spartacus-felkelés: rabszolgaháború. Ant.Tan. 24 (1977) 18-24.

Momigliano, A.: Helyzetjelentés a régi Róma kezdeteire vonatkozó kutatásokról In: Az ókori és középkori társadalomtörténet kérdései. III. Bp., ELTE, 1970. 43-115.

Maróti E.: Rabszolgák az ókori Rómában. Az Apollo Könyvtár sorozatban Bp.,Akadémiai, 1969.

Maróti E.: Az itáliai mezőgazdasági árutermelés kibontakozása. Az Apollo Könyvtár sorozatban. (A pun háborúk kora) Bp., Akadémiai, 1981.

Maróti E. - Horváth I.K. - Castiglione L.: A régi Róma aranykora. Bp., 1969.

Mócsy A.: A római név mint társadalomtörténeti forrás. Bp., Akadémiai, 1985.

Ranovics, A.E.: A Római Birodalom keleti tartományai, Bp., Akadémiai 1956.

J.Reich: Az ősi Itália. (Ford.: Gáthy Vera) A múlt születése sorozatban, Budapest, Helikon, 1987.

Utcsenko, Sz.I.: Julius Caesar. (Ford.: Gődény Endre) Bp., Gondolat, 1983.

Ürögdi Gy.: A régi Róma, Bp., Gondolat 1963.

Ürögdi Gy.: Róma kenyere, Róma aranya, Bp., Gondolat, 1969.

Ürögdi Gy.: Kleopátra. Bp., Gondolat, 1983.

Ürögdi Gy.: Neró. Bp., Gondolat, 1977.

Ürögdi Gy.: Kard és törvény. Marius és Sulla kora. Bp., Gondolat, 1974.

Tóth I.: A rómaiak Magyarországon. Bp. A Magyar História sorozatban., 1975.

Várady L.: Későrómai hadügyek és társadalmi alapjaik. A Római Birodalom utolsó évszázada. (376-476) Bp., Akadémiai, 1961.

Vickers, M.: A római világ. (Ford.: Borbás Mária) A múlt születése sorozatban . Bp., Helikon, 1985.

G. Walter: Brutus és a köztársaság végnapjai. (Ford.: Lontay László) Bp., Európa, 1975.

Warmington, B.H.: Karthago (Ford.: Terényi István) Bp., Gondolat, 1967.

W.Hoffmann: Hannibal (Ford.: Terényi István) Bp., Gondolat, 1971.

P.Csillag: The Augustan Laws on Family Relation. Bp., Akadémiai, 1976.

Az ókori Pannonia történetének forrásai I. Korai földrajzi szerzők – A római hódítás kora (Kr. u. 54-ig) (Szerk.: Kovács Péter-Fehér Bence)

Károli Egyetemi Kiadó Budapest, 2004.

Az ókori Pannonia történetének forrásai II. Pannonia története Kr. u. 54 – 166 közt (Szerk.: Kovács Péter-Fehér Bence)

Károli Egyetemi Kiadó Budapest, 2004.

Bibliográfia:

Ritoók Zsigmond (szerk.): A magyar ókortudomány bibliográfiája (1951-1975 Budapest, Akadémiai, 1986.

Bellus Ibolya (szerk.): A magyar ókortudomány bibliográfiája 1976-1990 Bp., Balassi, 1996.

Saliga Lászlóné: Antik Tanulmányok Repertórium 1954-1978. Szeged, JATE, 1983.

Saliga Lászlóné: Antik Tanulmányok Repertórium 1979-1988. Szeged, JATE, 1991.

B) Tételek:

1. Itália népei; az etruszkok.

2. Róma kialakulása. A királyság kora.

3. A patriciusok és plebejusok küzdelme.

4. Itália meghóditása.

5. A köztársaság államszervezete.

6. Róma és Karthágó kapcsolatai a kezdetektől Kr. e. 241-ig.

7. A második pun háború.

8. Róma és a hellenisztikus államok kapcsolatai 1. Makedonia és a görög anyaország

9. Róma és a hellenisztikus államok kapcsolatai 2. A Seleukida birodalom és Egyiptom.

10. Róma és a hellenisztikus kisállamok. Pergamon, Rhodosz, Pontosz, Bithynia, az
önállósodott zsidó állam.

11. A mediterráneum nyugati térségének Római uralom alá kerülése: Africa, Hispania,
Gallia Narbonensis

12. A római gazdaság és társadalom a Kr. e. 2-1. sz-ban.

13. A római földkérdés és a Gracchusok reformja

14. A sziciliai rabszolgafelkelés és a Spartacus-féle rabszolgaháború

15. Marius és Sulla kora.

16. Róma a Kr.e. 70-es és 60-as években.

17. Caesar és az első triumviratus. Caesar dictaturája.

18. Polgárháborúk Caesar meggyilkolásától az actiumi csatáig.

19. Augustus principatusa. A principatus államrendje.

20. Tiberius és Caligula császársága

21. Claudius és Nero császársága

22. A négy császár éve és a Flaviusok kora

23. Az Antoninusok kora I. (Nerva, Traianus, Hadrianus)

24. Az Antoninusok kora II. (Antoninus Pius, Marcus Aurelius, Commodus)

25. A Severusok kora.

26. A principatus korának gazdasága

27. A principatus korának társadalma

28. A római hadsereg a császárkorban

29. A katonai anarchia időszaka

30. A dominatus rendszere és intézményei

31. Diocletianus és a tetrarchia

32. Constantinus császársága.

33. Constantinus halálától a birodalom kettészakadásáig (337-395)

34. A kettéosztott birodalom. A népvándorlás és a Nyugat Római Birodalom bukása.

35. A birodalom tartományai. A provinciális szervezet fejlődésének áttekintése. Főbb proviciacsoportok, ezek gazdasági, társadalmi, politikai
szerepe. Szűkebb régiók, a Dunamenti tartományok ( Noricum, Pannonia, Dacia, Moesia).

36. Pannonia Kr. u. 167-ig.

37. Pannonia Kr. u. 167-től a helyi provinciális igazgatás összeomlásáig.

38. Dacia és a dáko-román kontinuitás kérdése.

C) Földrajzi helynevek:

Abrittus Alesia Antiochia Aquileia Aquincum Argentorate Augusta Treverorum Ausculum Bedriacum Brigetio Brundisium Cannae Capua Carnuntum Carrhae Catulaunum Constantinopolis Cremona Cumae Cynoscephalae Drepanum Dyrrhachium Eburacum

Edessa Hadrianopolis Henna (=Enna) Iguvium Ilipa Issos Jerusalem (Aelia Capitolina) Karthago (Carthago) Ktesiphon Liparaeae-szigetek Lugdunum Mediolanum Messina Misenum Munda Mursa Mutina Mylai Naissus Nicaea Nicomedia Nisibis

Numantia Ostia Paestum Palmyra Pharsalos Philippi Poetovio Pompeii Pydna Ravenna Rubico Saguntum Savaria Sirmium Siscia Tarraco Tarquinii Teutoburgi-erdő Thapsus Trasimenus-tó Veii Vercellae Vetulonia Vindobona Zama