ELTE BTK, 2020/21, II. (tavaszi) félév
BBN-TÖR-203a, OT-TÖR-203. Ókori görög történelem előadás
Németh György
A bronzkortól a demokráciáig
Az előadás célja:
Az előadás és a hozzá
kapcsolódó egyéni munka célja az, hogy a történelem szakos/történelem tanár
szakos hallgatók áttekintést nyerjenek az ókori görög történelemről a
bronzkortól a Kr. e. 5. század végéig. Az írásos források áttekintése mellett
hangsúlyosan szerepelnek a tárgyi és régészeti emlékek. A kronológiai,
földrajzi és fogalmi ismeretek elmélyítését szolgálják a
minden egyes előadáshoz a Canvas felületén kitöltendő kvízek, amelyekhez az előadást követő 46 órában
lehet hozzáférni. A kvízekre adott jegyek átlaga adja az év végi jegy egyharmad
részét. Az év végi zárókvíz adja a jegy kétharmad részét. Ha a zárókvíz nem éri el az 50%+1 pontszámot,
utóvizsgát kell tenni, és az elégtelen osztályzat nem átlagolódik a félévi
kvízek eredményeivel.
A
jegyszerzés feltételei:
Az online
előadások a Canvas felületén nézhetők meg hétfőnként reggel 8 órától. Az
előadások félév végéig többször is megtekinthetők. Minden előadáshoz tartozik
egy Canvas kvíz. Ennek kitöltése számít a jelenléti ívnek is. A kvízt csak az előadást követő 46 órában
lehet kitölteni, utólag nem. Aki legfeljebb háromszor mulasztotta el a kvíz
kitöltését, annak a félév végén a kvízek átlaga beszámít 1/3 arányban a félév
végi teszt eredményébe. Akinek háromnál több elmaradása van, ettől a
lehetőségtől elesik.
A ZH segédanyagai
a tankönyv, a Szöveggyűjtemény, az Államéletrajzok, és a digitális
tartalmak megtalálhatók:
http://okort.btk.elte.hu/okortort/gorog1.jpg
http://okort.btk.elte.hu/okortort/gorogteljes.pdf
http://okort.btk.elte.hu/okortort/evszamgorog.html
http://okort.btk.elte.hu/okortort/fogalmakgorog.html
Tematika:
02. 08. A bronzkor
Hellasban. Pecsétnyomók és raktárak
Lernában. Minósi kor Krétán, Lin A, a krétai
palotaözpontok. Théra. Mykénéi kor, a mykénéi palotaközpontok.
A lineáris B írás, a reciprocitás és a
redisztributivitás, a távolsági kereskedelem megszervezése.
Görög–római
történelem (tankönyv = GRT)
1.1–1.5.5; 2.1.1.– 2.1.4.5.3.
Görög-római
szöveggyűjtemény (GRSZ) 1; 3.
dok.
02. 15. A bronzkor összeomlása
és a sötét kor. A thébai és a trójai
mondakör, Trója háborúi. Az Alakšandu szerződés. A tengeri népek. M. I. Finley és a
reciprocitás. A synoikismos és Snodgrass elmélete
Görög–római
történelem (tankönyv = GRT)
2.1.2.– 2.1.4.5.3.
Görög-római szöveggyűjtemény (GRSZ) 2–3. dok.
02. 22. A polisok
kialakulása. Két adatbázis a görög polisokról. A polis szó jelentései. Az önállóság és a pénzverés. A polisok
kialakulása. Kik
voltak a basileusok?. A phalanx és a hopliták. Az államformák aristotelési modellje
GRT 2. 2. 1-2. 2. 2. 4. GRSZ 1; 4; 10; 11;
12; 13; 18; 20; 60. dok.
03. 01. Egy
szervezett migráció: a nagy görög gyarmatosítás. A betűírás kialakulása. Volt-e nagy görög
gyarmatosítás? A gyarmatosítás okai. A népességfölösleg kihelyezésének három útja:
apoikia, emporion, kléruchia. Az alapítók és az őslakosság
GRT 2. 2. 2. 3. GRSZ 1; 9; 18; 19; 35; 39;
48; 62. dok.
03. 08. A korai tyrannis. A tyrannosok
topikus ábrázolása. A tyrannis kialakulásának
aristotelési elmélete. Phalaris, Kypselos, Periandros,
Polykratés, az Orthagoridásk. Damoklés kardja.
GRT 2. 2. 2. 7; 2. 2. 2. 8. GRSZ 24; 26;
29-32. 38-39; 41-43; 54; 94. dok.
03. 22. Athén korai története: Kylón és
Drakón. A datálás problémái. A korai törvényhozók
topikus ábrázolása: a drákói szigor és az emberölési törvény. Az
emberölési törvény a kylóni vérbűnt követő vérbosszúra adott
válasz. A feliratos törvények. Drérosi „alkotmány”, gortyni törvények. GRT 2. 2. 2. 5 -2. 2. 2. 6. 1-2. 2. 2. 6.
2. GRSZ 25; 26; 28; 34; 59; 60. dok.
03. 29. Solón reformjai. A hektémorosok, mint metaxy-réteg. A thések kialakulása. Kiknek kedveztek Solón törvényei? A timokratikus reform és a hadsereg. A kereskedelem és az állítólagos pénzreform. Solón törvényei
és az ún. solóni törvények. GRT
2. 2. 2. 6. 3. GRSZ 32; 36. dok. Államéletrajzok: Aristotelés: Az athéni állam.
04. 12. Spárta, Kréta és Thessalia. A
metaxy-rétegek jelentősége (Lotze): helóták, woikeusok, penestések. Az államok
mérete és a metaxy-rétegek megléte összefügg egymással. Az átlagos görög polis
mérete és lakosságának száma. A számítások módszerei és problémái. Melyik út
volt jellemzőbb a görögségre? Spárta társadalmi rétegei. Spárta, mint
"normális" polis. GRT 2. 2. 2. 10. –2. 2. 2. 10. 5. GRSZ 5; 16; 17; 21; 22; 27; 33; 42; 57; 63; 67;
69; 76; 77; 84; 86; 87; 97; 112. dok. Államéletrajzok:
Xenophón: A lakedaimóniak állama.
04. 19. Peisistratos
„aranykora”. A
peisistratidák. Milyen törvényeket tartott be Peisistratos? Aristotelés elmélete. Kleisthenés előélete és reformja. A cserépszavazás. A 10000 előkerült cserép
statisztikai elemzése. Mikor voltak a cserépszavazások és kik voltak az
áldozatok? Az utolsó cserépszavazás: Kr. e. 417/6. A cserépszavazás valódi
funkciója. GRT 2. 2. 2. 8; 2. 2. 2. 9; 2. 3. 1. 1. 3. GRSZ 38; 39; 40; 43; 46;
48; 49; 50; 51. 55; 56. dok.
04. 26. Az ión
felkelés. Themistoklés és a flottaépítési program. A görög-perzsa háborúk. A
győzelem után: a kígyós oszlop és a hosszú falak. GRT 2. 3. 1. 1. 1. – 2. 3. 1. 1. 4. GRSZ 49; 52;
55; 56; 64; . dok. Államéletrajzok: Pseudo-Xenophón: Az athéni állam.
05. 03. Periklés
kora. A délosi szövetség. A pentékontaeteia. Napidíjak. Építkezések. A halotti
beszéd. A hatezres szám, a periklési rendszer alapja. GRT 2. 3. 1. 2. 1 - 2. 3.
2. 9. GRSZ 50; 51; 57; 58; 62; 64; 65; 67; 68. dok.
05. 10. A
peloponnésosi háború forrásai és okai. A háború szakaszai. A négyszázak és a
harmincak (411; 404). GRT 2. 3. 1. – 2. 3. 3. 8. GRSZ 65; 66; 68; 69; 70; 71;
72; 73; 74; 75; 83; 86. dok. Államéletrajzok: Pseudo-Xenophón: Az athéni állam.
Kötelező szakirodalom:
Németh – Hegyi W.: Görög-római
történelem. Osiris Kiadó, Budapest, 2011.
Németh György (szerk.): Görög-római
szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Budapest, 2011. (Csak az Ókortörténeti
Tanszék honlapján felsorolt számú dokumentumok)
Megtalálhatók itt is (Digitális
tankönyvtár):
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&ved=0ahUKEwjUxPqq9PTOAhXIECwKHac5Df4QFggnMAE&url=http%3A%2F%2Fwww.tankonyvtar.hu%2Fhu%2Ftartalom%2Ftamop425%2F2011_0001_520_gorog_romai_tortenelem%2F2011_0001_520_gorog_romai_tortenelem.pdf&usg=AFQjCNGbEZdT7HNlaGiTjpFKcYE7Azf0TQ&bvm=bv.131783435,d.bGg
Németh György: Államéletrajzok.
Osiris Kiadó, Budapest, 2002. (A kötetből csak az aristotelési és
pseudo-xenophóni Athéni állam, valamint Xenophón: A lakedaimóniak állama.)
Ajánlott szakirodalom:
Németh György: A polisok világa. Korona Kiadó,
Budapest, 1999.
Németh Gy. –
Ritoók Zs. – Sarkady J. – Szilágyi J. Gy.: Görög
művelődéstörténet. Osiris Kiadó,
Budapest, 2006.
Németh György
(szerk.): Görög történelem szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Budapest, 2003.
Németh György: Szapphón
túl: Görög költőnők, festőnők és filozófusnők In: Krász, Lilla; Sipos, Balázs (szerk.): A női kommunikáció kultúrtörténete,
Budapest, Napvilág Kiadó, 2019,
125-137.