Az ókori zsidó vallás
-Előadásvázlat-
Buzási Gábor
ELTE Ókortudományi Intézet
Bibliatudományi program
http://vallastudomany.elte.hu/bibliatudomany
- A zsidóság a többi ókori vallás között
o Onnan nézve: egyike az ókori vallásoknak
o Innen nézve: az összes többit felülírva ma is jelen van és meghatározó
o Egy valami és egységes – monoteista – mégis több (és olykor konfliktusos!) formában él tovább (zsidóság, kereszténység, ezeken belül is irányzatok és felekezetek)
o Vallási–népi értelemben a saját identitásunk eredetvidéke
o Kulturális értelemben is meghatározó (a görög-római kultúrával együtt)
- Felépítés
o Bevezető rész
§ Alapfogalmak
§ Történeti keretek: korszakok, főbb fejlemények
§ Források: szövegek és leletek, tágabb kontextus
§ Kutatás- és értelmezéstörténet
o Fő rész, forrásszövegekkel (amelyeket megadtam és továbbiakkal)
§ A bibliai vallás
§ A Második Templom korának zsidósága(i)
§ A rabbinikus kor vallásossága
o Kitekintés: zsidóság és kereszténység
- Szakirodalom: Ferguson 1999, 336-489
o Jó áttekintés, amelyet részben követek: történeti keretek (a perzsa kortól; mi előbb kezdjük); irodalom (források); hitvilág és vallásgyakorlat, szervezet és intézményrendszer
- Alapfogalmak
o „zsidóság” – „júdaizmus”, „Izrael (fiai)”
§ Szent föld és diaszpora, szent nyelv és zsidó nyelvek, szent mag és betérés, egy Isten, személyes kapcsolat
o „vallás” és „nép” – az ókorban még gyakran együtt, de itt részben így is maradt (archaikus elem)
o „monoteizmus” / „henoteizmus”
o Eredetiség, kinyilatkoztatás, választottság versus természetes, organikus fejlemény, átvétel másoktól
o Sokféleség
§ „orthodoxia” (/„heterodoxia”) vs. „orthopraxis”
§ „mainstream”/„normatív” vs. „alternatív”
o Leginkább a „hagyomány” a megfelelő szó a zsidóság esetében
o „ókori” (korszakolás a zsidó történelemben; mi az V. századig tudjuk most követni)
o A többi fogalmat menet közben
- Történeti keretek: korszakok és főbb fejlemények (ehhez: tanszékünk „Izrael története / Biblia történelem” előadása)
o Izrael kialakulása (ethnogenezis)
§ A bibliai elbeszélés szerint
§ A rekonstrukciók alapján
· Mitikus kezdetek: Kánaáni népek egyike, kánaáni elemek, elkülönülés (elhívás)
o A királyság kora
§ A bibliai elbeszélés szerint: Bírák, Sámuel, Saul, Dávid, Salamon
§ A rekonstrukciók alapján:
· Az egységes királyság és az azt megelőző theokrácia: visszavetítések? Idealizált egység?
· Mert de facto két állam
o Júda: dinasztikus-papi (Jeruzsálem), ill. Izrael: prófétai (Észak)
· De facto egység csak Izrael (az északi állam) pusztulása után (i.e. 722-586: az utána következő fogsággal együtt az első nagy és formatív korszak).
o A babilóni fogság (586 – VI. sz. vége)
§ A végső összeomlás és az újrakezdés alaptapasztalata
§ Hazatelepülés, második államalapítás: második „Ábrahám” és „Mózes”
o A perzsa kor: toleráns, föderális állam Indiától Etiópiáig (539–332)
§ Hivatalosan megszűnnek a bibliai források, de valójában még sokáig alakulnak
§ Két fő helyszín: Jehud és Mezopotámia (kis mértékben Egyiptom)
· Jeruzsálemi Templom-állam, papi arisztokrácia, kultuszközösség, „theokrácia”: főpapi állam
· A diaszpora-identitás kezdetei (Eszter, Dániel, József)
o A hellénisztikus kor: ptolemaida és szeleukida fennhatóság
§ Ptolemaida Egyiptom fennhatósága (kb. 300-200)
· Új helyszín: Alexandria, a hellénizmus fővárosa
· A hellénisztikus kölcsönhatások mibenléte általában (pl. misztériumvallások, hermetizmus)
· Júdeában boldog eseménytelenség, csendes hellénizálódás (tehát kb. 539–200)
§ Szeleukida szíria és a Hasmóneus állam: felgyorsuló események, legitimációs válság (a második nagy, formatív korszak)
· Az Antiochos Epiphanés (i.e. 175-163)-féle vallási konfliktus (ilyen már régen nem volt! – Makkabeusok könyvei, Josephus)
o Radikális hellenizálódás és az ezzel szembeni konzervatív ellenállás
o A progresszívek / asszimilánsok a királlyal karöltve radikális reformokba kezdenek (előbőr, sportcsarnok, idegen kultusztárgyak, vallási megfeleltetés)
o Makkabeus felkelés (már a Biblia „után”, de: megragadható és meghatározó események)
o Hasmóneus dinasztia, zsidó államiság (kb. 164–63): folyamatos hellénizálódás (integráció), problematikus legitimitású főpapság
o Hódítás, térítés, elnyomás is
· Fő irányzatok, júdeai „pártok” (Josephus Flavius leírása szerint, régebbi források alapján)
o Szaddúceusok: papi és világi arisztokrácia; csak az írott Tóra, nincs feltámadás
o Farizeusok: népiek, szóbeli tan is, feltámadás
o Esszénusok: aszketikus, eszkatologikus irányzat – Holt-tengeri közösség is belőlük alakul ki (fontos, felülreprezentált, ld. lent)
· Továbbá
o Diaszpora: Egyiptom (Leontopolis!) és Mezopotámia
o Samaritánusok
o A római kor a Szentély pusztulásáig
§ Lassacskán Heródes lesz az uralkodó (37-4; csak részben zsidó): nagy építkezések, Augustus kora!
§ Heródes halála után az ország tetrarchátusokra (negyedes fejedelemségekre) osztása a fiai között
§ Jeruzsálemben hamarosan helytartók, Galileában király
§ Zélóták és a Zsidó háború (66-74) (Josephus)
§ A kereszténység kezdetei: nem csak Jézus, de Pál tevékenysége és legtöbb levele is a háború előtti (Heródes halála és a háború közti kb. 70 év)
o A római kor az V. század közepéig
§ Második összeomlás, a Szentély azóta sem épült fel (egy kivételes próbálkozás: Julianus, 363)
§ A templom-állam, a papság, és az áldozati kultusz megszűnése
§ Új elit: a farizeusi alapokon szerveződő rabbik mozgalma. A ma is ismert hagyományos zsidóság kezdetei (ennek előzményei a második templom korába nyúlnak tehát vissza)
§ Alapító legenda: Johanan ben Zakkaj kicsempészése az ostromlott Jeruzsálemből (Babilóni Talmud, Gittin 65a-b)
§ Tanházak, nagy szanhedrin, nászi
§ Itt megy végbe a zsidóság és a kereszténység különválása, amire a végén visszatérek (egy harmadik formatív korszak)
§ Bar Kochba-féle felkelés (132-135): totális vereség, Júdea tiltott terület, központ: Galilea (sokáig!)
§ Talmudi iskolák, bíráskodás, közigazgatás, a Jeruzsálemi Talmud lezárásáig (V. sz. közepe)
§ Konstantini fordulat, nehezebb helyzet (313 milánói ediktum, 325 nikaiai zsinat)
§ A centrum Babilóniába helyeződik át
o A talmud lezárásától a gaoni kor végéig (XI. század eleje már)
§ Ez már a középkor, bár az igazi zsidó középkor a centrumok nyugatra (Hispánia: Szfarad és Németország-Franciaország: Askenáz)
- Források:
o Szövegek
§ Biblia és az ókori keleti szövegek (vö. a most futó Bevezetés a Héber Bibliába / Ószövetségbe előadást)
· „Biblia” / „Héber Biblia” / „Ószövetség/Ótestamentum”
· Összetettség, több száz év alatt (szemben az Újszövetséggel)
o Nyilván szűrést is jelentett: „pogány” elemek kiszűrése, „apokrifek”
· Belső és külső kronológia
o Kánoni sorrend
§ Tanach
o Keletkezés rekonstruálható sorrendje
§ Megváltozott a helyzet, amikor a 18-19. századtól új szövegek kerültek elő (Hammurabi törvényei, hettita, asszír szerződések, mezopotámiai mítoszok)
· A Tóra összetettsége: a 4 forrás elmélete
o J és E különbsége: mesék és álmok (mitikus)
o A P forrás: rituális, klasszifikáló: kritérium a tisztaság és a szentség
o A D jellegzetességei: történeti, kizárólagos, heves („féltőn szeretni”): kritérium: a hűség JHVH-hoz
· A Deuteronomista történeti mű és a Papi történetírás
· Próféták felosztásai és jelentőségük
o Fogság előtti (Északi vs. déli) – alatti – utáni
o Sokszor hosszú redakciós folyamat
o A prófétáknak köszönhető a zsidó vallás? Martin Buber: A próféták hite
· Költészet
o Főleg a zsoltárok, de nem csak
o Sokszor egészen archaikus anyagok
· Bölcsességi irodalom
§ A korai zsidó irodalom / Második templom korabeli irodalom (tavasszal lesz erről egy irodalomtörténeti előadás)
· Bizonyos értelemben a Biblia is Második Templom Korabeli
o Perzsa kori szerkesztés
· Alexandriai Bibliafordítás: a Septuaginta
o Helyettesíti, felülírja a bibliai szöveget; ökumenikussá, „globálissá” teszi; autoritását az Ariszteasz-levél alapozza meg, amely egyben értelmezés is: allegorikus
· Deuterokanonikus / apokrif könyvek: a héber kánonon kívüli művek (részben héber, részben arámi, részben görög eredetűek) (pl. Makkabeusok, Ben Szíra / Sirák fia, Judit, Zsuzsanna)
· Pszeudepigráf művek: bibliai igénnyel készültek – Charlesworth 1983 és 1985: The OT Pseudepigrapha
o Ferguson szépen ismerteti őket, én csak kimelem:
o Jubileumok könyve: Genezis – Exodus papi átdolgozása
o Hénok első könyve (van több is: ószláv, héber): az apokaliptika esszenciája: mennyei felemelkedések, túlvilági utazások, látomások, a történelem képletes elbeszélése
o Testamentumirodalom: 12 pátriárka (már a Bibliában is: Jákob, Mózes búcsúbeszédei)
· Holt-tengeri tekercsek (i.e. 2. sz – i.sz. 1. sz. k. )
o Közösség és elrejtett iratok (1947)
o A fentiek művek jó része megtalálható ott
o Plusz a közösség („szekta”) saját iratai: szabályzatok, „peserek” (kommentárok), eszkatologikus iratok, zsoltárok
· Alexandriai Philón (i.e. 20 – isz 50 k) – értekezései
o Apologetikus művek (Követség, Flaccus, De vita contemplativa, Mózes élete is ?) – magyarul megvannak
o A törvény magyarázata (Expositio)
o Allegorikus magyarázatok: a görög filozófia (a korabeli tudományos gondolkodás) és a bibliai szöveg egybefűzése: A óriásokról megvan, Júda és Támár szintén – Ókor folyóirat. Most készül a Gen 2-3 magyarázata: a Legum Allegoriae I-III.
· Josephus Flavius (isz 37 – 110 k)
o Fő forrásunk a Biblia utáni korhoz, de maga is érdekes tanúja korának
o Maga is részt vett a zsidó háborúban
o Apión ellen c. művében a zsidóság saját felfogását adja (megnézzük)
· Targumok
o A Biblia arámi, sokszor értelmező fordításai
§ Rabbinikus irodalom
· Misna (6 rend, Toszefta is), Talmud (2 is), Midrás-irodalom
· Halachikus, aggadikus
· Héberül és arámiul
· A szókratészi dialektika továbbélése
o Tárgyi források
§ Feliratok, papiruszok, a kezdetektől (Kőszeghy Miklós, Cseréplevelek) a késő antikvitás végéig
§ Ásatások: Qumrán, Dura-Európosz, VI. századi zsinagóhamozaikok
o Külső források a zsidóságról (vö. Apión ellen)
- Kutatás- és értelmezéstörténet
o Források és értelmezés egybefonódása
o Azóta is tart, különösen a Biblia esetében, és ez átrajzolja a források jelentését
§ Pl. Wellhausen elmélete alapján más a kép, mint Albright szerint
§ „minimalista” és „maximalista” történetírás
§ Pozitivista adatakkumuláció és reader-response, posztmodern
o „Hagyományos” és „kritikai” (és a posztmodern konvergencia)
§ Mindkettő a szöveg réseit igyekszik kitölteni, de a kérdésfelvetés más:
· Hogyan és mikor, milyen céllal jött létre?
· Mit akar nekünk mondani?
· A kettő sokszor konvergál (pl. kánonkritikai megközelítés)
- A bibliai vallás
o „Bibliai teológia” és „Izrael vallása”
§ Példa az utóbbira: napkultusz, gyermekáldozat (2Kir 23,4-7.10-11)
o Találkozások Istennel
§ A Sínai-hegyi theofánia: Ex 19,10-20 és 24,9-11
§ A Találkozás Sátrának felállítása: az elementáris isteni jelenlét megszelídítése (Ex 25-31, 35-40)
§ Templom (Salamon, Második, jövőbeli) (és az északi szentélyek, Leontopolis)
§ Ehhez képest viszonylag kevésbé megrázó Isten-látások:
· Ezékiel látja a trónszekeret: Ez 1
· Ézsaiás/Izajás/Jesaja látja az Urat: Iz 6,1-7
· Ábrahámot meglátogatja három férfi, Ábrahám alkudozik az Úrral: Gen 18
· (kereszténység: Jézusban Isten pedig egészen egyszerű emberként jelenik meg...)
o Áldozatbemutatás
§ Ábrahám áldozata („Izsák megkötözése”) és a helyettesítő kos: Gen 22
§ Az engesztelésnapi rítus: Lev 16,6-10
§ Szabálykövetés és szándék: Zsolt 51,16-19 + 20-21, Ámósz 5,21-24 („Gyűlölöm, megvetem ünnepeiteket...”).
o Kultuszcentralizáció és a zsinagóga kezdetei
o Bűn és bűnhődés
§ Vétek – bűnbánat – újrakezdés: visszatérő képlet
o Ima
§ Zsoltárok, de pl. Jónás 2 is – ilyenekből narratívák, pl. Kivonulás
§ Egyén / közösség, panasz / dicsőítés
o Bölcsesség
§ Nemzetközi műfaj, sokszor nem is zsidóság-specifikus
§ Rövid mondások, hosszabb példázatok (a bölcsesség mint nőalak, Péld 8,22-32) – ezek „hypostazeálódnak” – hohkmá, sophia
o Politikai teológia: királyok és próféták
§ Direkt politikai tevékenység: Jeremiás, Mikeás, Jimla fia, Ámósz Bétélben
§ Apokaliptika és eszkhatológia: Dániel
§ Szimbolikus történetek
· Ézsau kettéválasztja a családját: Gen 32,2-9
· Lót, Jismaél, Ézsau, Jákób egyes fiai
· Mózes elküldése, Mózes és Fáraó tárgyalásai az Exodus elején
- A Második Templom korának zsidósága(i)
o Alexandriai hagyomány
§ Philón: allegorikus értelmezés
· Példa: menóra (Mózes élete II § 102, p. 106 Bollók)
§ József és Aszeneth
· Allegorikus szerelmi regény hellénisztikus formában – magyarul Bolyki János fordításában
o Hénok-hagyomány
§ Hénok első könyve (etióp Hénok) §§ 6-16 (ford. Dobos K.), in: Fröhlich I. – Dobos K., (szerk.), Henok könyvei, Piliscsaba: PPKE BTK, 2009, 25-42. o.
· Gen 6,1-4 a kiindulópont, ill. 5,21-27.
· Azazaelt kiemelve: ő itt egy nevesített bukott angyal („Virrasztó”): angelológia, démonológia, égi utazások, beavatások – apokaliptika, eszkhatológia, misztika, hékhalot irodalom
· Epifánia, bűn és bűnhődés: bibliai témák, de démonológiai nyelven. Vessük ezzel össze a Misna leírását!
- A rabbinikus kor vallásossága
§ Misna, Jóma traktátus,V. fejezet (ford. Enghy S.), in: Görgey Etelka (szerk.), Törpék óriások vállán. Válogatott Misna-traktátusok, Debrecen: Sárospataki Református Teológiai Akadémia, 2010, 115-119. o.: 6,2 első mondat; 6,3-6,6.
o Orthopraxis és doktrinális szabadság
o Elzárkózás a világkultúrától, de a saját hagyományt a külvilágénál értékesebbé tenni
§ a Talmud világában minden megtalálható: orvoslás, csillagászat, mágia, hitvita, etika...
o Palesztinai-római papi-farizeus hagyomány: Josephus Flavius, Apión ellen, avagy a zsidó nép ősi voltáról (ford. Hahn I.), Budapest: Helikon, 1984 (vagy későbbi kiadásból), §§ 164-189 (72-76. o.)
§ Államformák sokasága helyett nálunk theokrácia (p72),
§ az uralmat gyakorló Isten pedig egyetlen, mindenek feletti de lényege megismerhetetlen, csak hatalma tapasztalható (p73)
§ Mózesi pedagógia: Püthagorasz, Anaxagorasz, Platón Mózeshez hasonló nézetekre jutottak az Isten természetével kapcsolatban, de ők csak keveseknek merték elmondani, Mózes viszont kortársaiban és utódaikban is elültette a rendíthetetlen istenhitet (p73)
§ Az istenfélelem mindenek alapja, ebből vezet le minden mást is (p73)
§ Mózes nem vagy szóban (elméletben) vagy gyakorlatban tanít, hanem mindkét módon (p73-74): mindenkinek meg kell tanulnia és gyakorolnia kell a törvényt: a törvények mintha a lelkünkbe lennének belevésve (74-75)
§ Egyazon hit, egyazon szokások (75) – ellentmondva annak, amit fentebb állítottam!
§ Nálunk nincs újítás (75-76)
§ Ezután jönnek az egyes törvények magyarázatai (de nem allegorikusan, mint Philónnál)
o Betérés is lehetséges volt (prozelitizmus, theosebeis)
o Messianizmus formái: személy vagy kor, egy vagy több személy; ez a világ és az eljövendő világ: kronológiai apokaliptika, eszkatológia
o Halál utáni élet, feltámadás
o Ünnepek
o Szervezet és intézményrendszer
- Kitekintés: zsidóság és kereszténység
o A kettő elválaszthatatlansága
§ Egyazon gyökérből, még a hellénisztikus közeg is azonos!
o „Parting of the ways”, de utána is – bevallottan vagy a felszín alatt – intenzív kapcsolatok