ELTE BTK Asssziriológiai és Hebraisztikai Tanszék

/ MTA Judaisztikai Kutatóközpont

2007/08, I. (ıszi) félév

Komoróczy Géza

Az ókori Kelet története, I:

A sumerektıl az Akhaimenida dinasztiáig

BBN-ASZ-241/1, BBN-HEB-231, BBN-TÖR-202/1, HBN-031 , TÖ-212/1

Péntek, 14:00–15:30

Múzeum körút 4, D épület, nagyelıadó

A két félévesre (2007/08, I–II) tervezett elıadás elsı részének (ıszi félév) célja:

áttekintést adni az ókori Közel-Kelet népeinek és országainak történetérıl, a

kezdetektıl egészen az Akhaimenida dinasztia koráig, amely korban az egész térség

egyetlen hatalmi centrum uralma alá tartozott. A második rész (tavaszi félév) a Közel-

Kelet történetét az arab hódításig terjedıen fogja felölelni. Maga az elıadás a

kimeríthetetlen témakörnek csak bizonyos aspektusait érinti, a területi és társadalmi

(strukturális) integráció jelenségeire koncentrál. A terjedelmes és nehéz tananyagot

mindenkinek önállóan kell elsajátítania, rendszeres és folyamatos tanulással.

Osztályzás

Aki a félév végén a tárgyból osztályzatot akar szerezni, annak a félév folyamán három

zárthelyi dolgozatot (teszt-dolgozatok) kell megírnia. A dolgozatok kérdései

aleatorikusan merítenek az ókori Kelet történelmének egész anyagából. Esetleg

szövegrészletek és képek felismerése, elemzése is várható. Az osztályzatot a három

dolgozat egyesített pontszáma alapján adjuk.

Elmulasztott dolgozat máskor / mással n e m p ó t o l h a t ó . Szóbeli

vizsgáztatás nincs.

Alább közlöm a dolgozatok idıpontját és jelzem a várható kérdések súlypontját.

V i z s g á k

(mindhárom alkalommal az elıadás helyén és idıpontjában)

1) 2007/10/26 péntek: fıként idıszámítási és földrajzi ismeretek, fogalmak

2) 2007/11/30 péntek: idıszámítási és földrajzi ismeretek + kijelölt források

3) 2008/01/18 péntek: idıszámítási és földrajzi ismeretek + kijelölt források + a

történelem teljes anyaga

O s z t á l y z á s

76–100 % = 5

61–75 % = 4

46–60 % = 3

31–45 % = 2

< 30 % = 1

 

Általános ismeretek

Az ókori Kelet fogalmának kialakulásához lásd Komoróczy Géza, “Az ókori

Kelet”, Ókor. Folyóirat az antik kultúrákról, 5, no. 3–4 (2006), pp. 3–18

 

1 ) I d ı s z á m í t á s i / k r o n o l ó g i a i r e n d s z e r e k

Alapfogalmak: nap, hónap, év – szoláris, lunáris, luniszoláris naptár – intercalatio,

szökıhónap, szökınap, epagomenon (epagomena) – n-a/es évek (értsd, például: az

i. e. I. század tizes évei) – évtized, évszázad, évezred – naptári ciklusok (8, 19 stb.

év) – éra (etymologiája: közép-lat. aera < aes, aeris, ‘érc’, ‘érték’, ‘összeg’ stb.) /

gör. epokha aetas, jubileum, saeculum, millennium

i. e. / B. C. (= before Christ) / B. C. E. (= before the Common Era) / Kr. (értsd: Kr.

születése) e. [NB: a Kr. e. / B. C. a zsidó történelem összefüggéseiben nem

használatos], illetve i. sz. / C. E. (of the Common Era) / A. D. (= anno Domini) / Kr.

(értsd: Kr. születése) u. [NB: ez a zsidó történelem összefüggéseiben nem

használatos]

ante quem post quem

abszolut kronológia – relativ kronológia

 

2 ) Ó k o r i / ó k o r i k e l e t i k e l e t i i d ı s z á m í t á s i r e n d s z e r e k

mezopotámiai dátum-formula, eponymos (akk. limmu), uralkodási év

egyiptomi év

Szeleukida éra (AeSel.) (Szíriában – Babylóniában) (“görögök idıszámítása”)

Arszakida éra

Szászánida éra / Jazdagerd éra

Szóthisz- (Sziriusz-) periódus

Olympiai éra (Ol.): olympia, olympiasz, az évek számítása (NB: ez nem év, hanem

ciklus!)

a. u. c.

indictio

hidzsra

Zsidó világteremtési éra (és a “kis” / “rövid” idıszámítás, még ha csak késıbbi is):

לפ"ק (LP”Q) a rövidítést olv.: לפרת קטון li-frat katon / ad supputationem minorem

/ supputationis minoris

Átszámítások a fontosabb érák között: Ol. a. u. c.; Ol. / a. u. c. AeSel.; A. D.

Ol. / a. u. c. AeSel.; LP”Q A. D. / Ol. / a. u. c. AeSel. (és fordítva)

Elemi idıtartam-számítások: mettıl meddig tart (nap, év, évtized stb.) (átlépés az i. e.

– i. sz. határon is)

I r o d a l o m a k r o n o l ó g i a i r e n d s z e r e k i s m e r e t é h e z /

t a n u l á s á h o z

Hahn István, Naptári rendszerek és idıszámítás (19832, és újabb kiadásai, legutóbb:

Budapest: Filum, 1998)

Szentpétery Imre, A kronológia kézikönyve (Tudománytár) (Budapest:

Könyvértékesítı Vállalat, 1985)

Schalk Gyula, Naptártörténeti kislexikon. Naptártörténet és kronológia (Budapest:

Fiesta–Saxum, 1999)

A. Leo Oppenheim, Az ókori Mezopotámia. Egy holt civilizáció portréja (Budapest:

Gondolat, 1982), p. 411 skk. (Kronológiai táblázatok Mezopotámia történetéhez)

Elias J. Bickerman, Chronology of the Ancient World (London: Thames and Hudson,

19802)

Walter Eder & Johannes Renger, Brill’s New Pauly: Chronologies of the Ancient

World. Names, Dates and Dynasties (Brill’s New Pauly: Supplements) (Leiden

Boston: Brill, 2007)

 

 

3 ) A z ó k o r i K e l e t f ö l d r a j z a

Ókori országnevek Elı-Ázsia, Kis-Ázsia és Irán területén

Mezopotámia: Mezopotámia országnevei – Sumer és Akkád – Babylónia – Asszíria –

Greater Mesopotamia

Folyamok és mellékfolyóik: Euphratész – Tigris; Balih, Hábúr; Felsı-Zábu, Alsó-

Zábu, Dijála stb.; Kárun; Jordán; Orontész; Halüsz; Nílus stb. – Átkelıhelyek

Nagyobb tavak: Van, Urmia, Szeván

Szíria: Észak- és Dél-Szíria – Orontész

“Palesztina” / Izrael

Elı-Ázsia távolibb földrajzi környezete: Anatólia, Kis-Ázsia, Kaukázus térsége

Irán: ZagroszÉlám, Khúzisztán, Szusziana – Média, Atropaténé, Perszisz

Egyiptom

Hegységek

Fontosabb tengerszorosok: Hormuz, Tirán, Báb el-Mandeb stb.

Szigetek: Tilmun, Küprosz, Kréta stb.

A Márvány-tenger és szorosai (ókori és mai nevek)

Nagy útvonalak (nyugat–keleti / eurázsiai magisztrális / nagy khoraszáni út stb.)

Nagyobb városok, régészeti lelıhelyek / rom-területek ókori és mai neve – Fontosabb

ókori földrajzi nevek a mai politikai térképen a Közel-Keleten (Iráq, Irán, Szíria,

Izrael, Jordánia, Libanon, Töröko., Örményo., Egyiptom)

Földrajzi nevek / tereptárgyak terminológiája az ókori Kelettel kapcsolatosan: tell / tal

/ tepe / depe / hüyük gebel / dzsebel kalaa(t) – vádi rász deir hór stb.

(Ezekbıl bıséges jegyzéket ad a Világatlasz és egyéb atlaszok mutatója / rövidítésjegyzéke)

H a s z n á l h a t ó t é r k é p e k

Michael Roaf, A mezopotámiai világ atlasza (Az ókori Mezopotámia, Anatólia, Irán,

Palesztina és Szíria) (Budapest: Helikon Kiadó – Magyar Könyvklub, 1998)

John Baines & Jaromír Málek, Az ókori Egyiptom atlasza (Budapest: Helikon Kiadó,

2000)

John Rogerson, A bibliai világ atlasza (Budapest: Helikon Kiadó, “1994”)

Yohanan Aharoni & Michael Avi-Yonah, The Macmillan Bible Atlas (New York –

London: Macmillan, 1977) / Bibliai atlasz (Jerusalem: Carta – Budapest: Szent Pál

Akadémia, 1999) (a bibliai eseményekhez jelenleg a legjobb történelmi atlasz)

Simo Parpola & Michael Porter, The Helsinki Atlas of the Near East in the Neo-

Assyrian Period (The Casco Bay Assyriological Institute – The Neo-Assyrian Text

Corpus Project, 2001)

Student Map Manual: Historical Geography of the Bible Lands (Jerusalem: Carta

Grand Rapids, MI: Zondervan Publishing House, 1979) (kartográfiai

különlegesség!)

Nicholas G. L. Hammond, Ed., Atlas of the Greek and Roman World in Antiquity

(Park Ridge, NJ: Noyes Press, 1981)

Richard J. A. Talbert, Ed., Barrington Atlas of the Greek and Roman World (Princeton

– Oxford: Princeton University Press, 2000) (jelenleg a legrészletesebb

tudományos atlasz a görög–római világról, a keleti területekrıl is)

 

4 ) F o g a l m a k , t e r m i n u s o k

A történettudományban, különösen az ókori történelemben használatos “idegen”

(többnyire görög–latin eredető) szavak, szakkifejezések (terminusok) pontos

értelme / meghatározása (például, kronológia; dinaszta, dinasztia; szinkronizmus;

szubszisztencia stb.)

Tankönyv stb. jelleggel használható

Amélie Kuhrt, Az ókori Közel-Kelet (Studia Orientalia) (h. n.: Pázmány Péter

Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2005) (NB: megcsonkított magyar

fordítás!)

David Oates & Joan Oates, A civilizáció hajnala (A múlt születése) (Budapest:

Helikon Kiadó, 1983)

Nicholas Postgate, Az elsı birodalmak (A múlt születése) (Budapest: Helikon Kiadó,

1985)

A. Leo Oppenheim, Az ókori Mezopotámia. Egy holt civilizáció portréja (Budapest:

Gondolat, 1982)

Michael Roaf, A mezopotámiai világ atlasza (Az ókori Mezopotámia, Anatólia, Irán,

Palesztina és Szíria) (Budapest: Helikon Kiadó – Magyar Könyvklub, 1998)

(tankönyv jelleggel használható)

Roman Ghirshman, Az ókori Irán (Budapest: Gondolat, 1982)

Georgina Herrmann, Perzsa reneszánsz (A múlt születése) (Budapest: Helikon Kiadó,

1988)

Kákosy László, fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája (Budapest: Gondolat,

1979) (késıbbi kiadások is)

ELTE BTK honlap: GÉPESKÖNYV Ókor-Kelet (tankönyv jellegő összeállítások)

Kötelezıen feldolgozandó olvasmányok

Mindenekelıtt az ELTE BTK honlapján szereplı GÉPESKÖNYV Ókor-Kelet rovatában

szereplı mezopotámiai, egyiptomi, héber szövegek (Irodalmak, Vallások)

Harmatta János, szerk., Ókori keleti történeti chrestomathia (Budapest: Osiris Kiadó,

2003), kül. no. II: 9, 10, 11, 14, 18, 20, 22; III: A/9, 10; B/3, 8; C/3; E/4

(alaposan!); F/1–5; G/9, 28; H/4–7; IV: 3; VI: 5; VIII: A/4a

“A nippuri szegény ember”, in: Oppenheim, m. f. (mezopotámiai Lúdas Matyitörténet)

A paraszt panaszai. Óegyiptomi novellák (Budapest: Magyar Helikon, 1983)

(Dobrovits Aladár fordításai), kül. pp. 19 skk. (Szinuhe története), pp. 95 skk.

(Venamon utazása)

07/10/09/KG