A kurzus kódja: BBN-TÖR-202, TÖ-212

A kurzus kódja: BBN-TÖR-202, TÖ-212

A kurzus címe: Egy birodalom genezise: Asszíria és a birodalmi paradigma

Előadó: Dezső Tamás hab. docens

A kurzus időpontja, helyszíne: Kedd, 14:30—16:00, Gólyavár, A terem

Jegyszerzés módja: írásbeli vizsga

Témavázlat és irodalom:

(Az egyes témáknál feltüntetett irodalom ajánlott, illetve tájékoztató jellegű. Kötelező szakirodalom:

Kuhrt, A., Az ókori Közel-Kelet, (Studia Orientalia, 4), Piliscsaba, 2005, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, BTK

Roaf, M., A mezopotámiai világ atlasza. Az ókori Mezopotámia, Anatólia, Irán, Palesztina és Szíria, Budapest, 1998

I. BEVEZTÉS

Balcer, J.M., “The Processes of Ancient Imperialism”, in: Balcer, J.M., Sparda by the Bitter Sea. Imperial Interaction in Western Anatolia, (Brown Judaic Studies, 52), Chico, 1984, Scholars Press, 13-32

Ferrill, A., The Origins of War. From the Stone Age to Alexander the Great, London, 1985

Galtung, J. – Heiestad, T. – Rudeng, E., “On the Decline and Fall of Empires: The Roman Empire and Western Imperialism Compared”, Review IV, 1, Summer, 1980, 91-153

Háklár, N., “Asszír világbirodalmak”, Valóság 26, I (1983), 94-99

Kemp, B.J., “Imperialism and Empire in New Kingdom Egypt (c. 1575—1078 B.C.”, in: Garsney, P.D.A. – Whittaker, C.R., Imperialism in Ancient World, Cambridge, 1978

Komoróczy, G., “Arany fej, agyaglábú szobron. Az asszír világbirodalom széthullása”, in: Komoróczy, G., Bezárkózás a nemzeti hagyományba, Budapest, 1992, Századvég, 108-182

Larsen, M.T., “The Tradition of Empire in Mesopotamia”, in: Larsen, M.T., ed., Power and Propaganda, Copenhagen, 1979, 89-102

Liverani, M., “The Growth of the Assyrian Empire in the Habur/Middle Euphrates Area: A New Paradigm”, SAAB 2 (1988), 81-97

Liverani, M., “The Ideology of the Assyrian Empire”, in: Larsen, M.T., ed., Power and Propaganda, Copenhagen, 1979, 297-317

Pecírková, J., “The Administrative Organization of the Neo-Assyrian Empire”, Archív Orientalní 45 (1977), 211-228

Pecírková, J., “The Development of the Assyrian State”, in: Klengel, H., Hrsg., Gesellschaft und Kultur im alten Vorderasien, (Schriften zur Geschichte und Kultur des alten Orients, 15), Berlin, 1982, Akademie Verlag, 201-212

Zimansky, P.E., Ecology and Empire. The Structure of the Urartian State, (SAOC, 41) Chicago, 1985, The Oriental Institute

II. BRONZKORI, “NETWORK” TÍPUSÚ BIRODALOM KORSZAKA

(expanziós és konszolidációs technikák)

1. Mitanni, a Hettita Birodalom és Egyiptom az i.e. 15—13. században; a középasszír felemelkedés

Artzi, P., “Assur-uballit I and the Sutians. A Small Chapter from the Theme: Prolegomena to Assyrian Empire”, in: Cogan, M. – Eph’al, Israel, Eds., Ah Assyria..., Studies in Assyrian History and Ancient Near Eastern Historiography presented to Hayim Tadmor, (Scripta Hierosolymitana, 33), Jerusalem: 1991, 254-257

Artzi, P., “The Rise of the Middle Assyrian Kingdom According to El-Amarna Letters 15 & 16”, Bar-Ilan Studies in History (1978), 25-41

Cassin, E., “Babylonien unter den Kassiten und das mittlere assyrische Reich”, Fischer Weltgeschichte, vol. II., 9-101

Drower, M.S., “Syria c. 1550—1400 B.C.”, in: Edwards, I.E.S. – Gadd, C.J. – Hammond, N.G.L. – Sollberger, E., eds., The Cambridge Ancient History, II/1: History of the Middle East and the Aegean Region c. 1800-1380 B.C., Cambridge: 1973³, 417-524

Garelli, P. – Charpin, D. – Durand, J.-M., “"Role des prisonniers et des déportés a l’époque médio-assyrienne”, in: Klengel, H., Hrsg., Gesellschaft und Kultur im alten Vorderasien, (Schriften zur Geschichte und Kultur des alten Orients, 15), Berlin: 1982, 69-76

Goetze, A., “The Hittites and Syria (1300—1200 B.C.)”, in: Edwards, I.E.S. – Gadd, C.J. – Hammond, N.G.L. – Sollberger, E., eds., The Cambridge Ancient History, II/2: History of the Middle East and the Aegean Region c. 1380-1000 B.C., Cambridge: 1975³, 252-273

Goetze, A., “The Struggle for the Domination of Syria”, in: Edwards, I.E.S. – Gadd, C.J. – Hammond, N.G.L. – Sollberger, E., eds., The Cambridge Ancient History, II/2: History of the Middle East and the Aegean Region c. 1380-1000 B.C., Cambridge: 1975³, 1-20

Harrak, A., Assyria and Hanigalbat, (Texte und Studien zur Orientalistik 4), Hildesheim: 1987

Hawkins, J.D., “Assyrians and Hittites”, Iraq 36 (1974), 67-83

Klengel, H., Az ókori Szíria története és kultúrája, Budapest: 1977

Klengel, H., Syria 3000 to 300 B.C. A Handbook of Political History, Berlin: 1992, 84-180

Singer, I., “The Battle of Nihriya and the End of the Hittite Empire”, ZA 75 (1985), 100-123

Spalinger, A.J., “Egyptian-Hittite Relations at the Close of the Amarna Period and Some Notes on Hittite Military Strategy in North Syria”, Bulletin of the Egyptological Seminar 1 (1979), 55-89

Weidner, E.F., “Die Kämpfe Adadnararis I. gegen Hanigalbat”, AfO 5 (1928-1929), 89-100

2. Expanzió és konszolidáció: újasszír királyfeliratok – irodalmi megjelenítés, újasszír palotadomborművek – képi megjelenítés. A birodalmi ideológia és propaganda irodalmi és képi eszköztára. (Forrás: OKTCh, 169-175, 177-184, 187-191, 196-213)

Zaccagnini, C., “The Enemy in the Neo-Assyrian Royal Inscriptions: The ‘Ethnographic’ Description”, in: Nissen, H.-J. – Renger, J., eds., Mesopotamien und Seine Nachbarn. Politische und kulturelle Wechselbeziehungen im Alten Vorderasien vom 4. bis 1. Jahrtausend v. Chr. vols. I-II, (XXV. Rencontre Assyriologique Internationale Berlin 3. bis. 7. Juli 1978), Berlin 1982, Dietrich Reimer Verlag, pp. 409-424

Tadmor, H., “History and Ideology in the Assyrian Royal Inscriptions”, in: F.M. Fales, ed., Assyrian Royal Inscriptions: New Horizons in Literary, Ideological and Historical Analysis, Roma: 1981, Istituto per L’Oriente, pp. 13-33

Levine, L.D., “Manuscripts, Texts, and the Study of Neo-Assyrian Royal Inscriptions”, in: F.M. Fales, ed., Assyrian Royal Inscriptions: New Horizons in Literary, Ideological and Historical Analysis, Roma: 1981, Istituto per L’Oriente, pp. 49-69

Grayson, A.K., “Assyrian Royal Inscriptions: Literary Characteristics”, in: F.M. Fales, ed., Assyrian Royal Inscriptions: New Horizons in Literary, Ideological and Historical Analysis, Roma: 1981, Istituto per L’Oriente, pp. 35-47

Fales, F.M., “A Literary Code in Assyrian Royal Inscriptions: The Case of Ashurbanipal’s Egyptian Campaigns”, in: F.M. Fales, ed., Assyrian Royal Inscriptions: New Horizons in Literary, Ideological and Historical Analysis, Roma: 1981, Istituto per L’Oriente, pp. 169-201

3. Expanzió: III. Sulmánu-asarédu (i.e. 858—824) és a 12 király szövetsége. A qarqari csata (i.e. 853). Aháb és Jéhu. III. Sulmánu-asarédu és III. Adad-nirári hadjáratai Damaszkusz ellen (i.e. 841 és 806). (Forrás: 1Kir 22:1-; III. Sulmánu-asarédu feliratai (angol fordításban): Pritchard, J.B., Ancient Near Eastern Texts Relating to the Old Testament, Princeton, 1969, 276-282).

Liverani, M., “The Growth of the Assyrian Empire in the Habur/Middle Euphrates Area: A New Paradigm”, SAAB 2 (1988), 81-97

Lambert, W.G., “The Reigns of Assurnasirpal II and Shalmaneser III: An Interpretation”, Iraq 36 (1974), pp. 103-109

Tadmor, H. – Millard, A.R., “Adad-nirari III in Syria”, Iraq 35 (1973), 57-64

Tadmor, H., “The Historical Inscriptions of Adad-nirari III”, Iraq 35 (1973), 141-150

III. A VASKORI “TERÜLETI” BIRODALOM KORSZAKA

(expanziós és konszolidációs technikák, a birodalmiság ismérvei és eszközei)

4. Asszíria nyugati expanziója I.

III. Tukulti-apil-Ésarra (i.e. 745—727) és Izrael. Izrael és Júda illeszkedése az Asszír Birodalom tartományrendszerébe. Az első deportálások. (Forrás: 2Kir 15-16; Iz 7-9; 1Krón 5:6, 25; 2Krón 28:16-21; III. Tukulti-apil-Ésarra feliratai (angol fordításban): Pritchard, J.B., Ancient Near Eastern Texts Relating to the Old Testament, Princeton, 1969, 282-284).

V. Sulmánu-asarédu (i.e. 726—722) és II. Sarrukín (i.e. 721—705) hadjáratai Izrael ellen. Deportálások – a szamaritánusok eredete. Izrael bukása. (Forrás: 2Kir 17, 18:3-8; Iz 20; II. Sarrukín feliratai (angol fordításban): Pritchard, J.B., Ancient Near Eastern Texts Relating to the Old Testament, Princeton, 1969, 284-287)

Alt, A., “Tiglathpilesers III. erster Feldzug nach Palästina”, in: Kleine Schriften, II, München, 1953, 150-162

Bright, J., Izráel története, Budapest, 1993, 260-266, 266-274.

Cogan, M., “Tyre and Tiglath-Pileser III”, JCS 25 (1973), 96-99

Garelli, P., “The Achievement of Tiglath-Pileser III: Novelty or Continuity?”, in: Cogan, M. – Eph’al, I., eds., Ah Assyria... Studies in Assyrian History and Ancient Near Eastern Historiography Presented to Hayim Tadmor, (Scripta Hierosolymitana, 33), Jerusalem, 1991, Magnes Press, pp. 46-51

Oded, B., “The Phoenician Cities and the Assyrian Empire in the Time of Tiglath-Pileser III”, ZDPV 90 (1974), pp. 38-49

Shea, W.H., “Menahem and Tiglath-Pileser III”, JNES 37 (1978), 43-49

Tadmor, H. – Cogan, M., “Ahaz and Tiglath-Pileser in the Book of Kings: Historiographic Considerations”, Bib. 60 (1979), 491-508

Vogt, E., “Die Texte Tiglath-Pilesers III. über die Eroberung Palästinas”, Biblica 45 (1964), 348-354

Weippert, M., “Zur Syrienpolitik Tiglathpilesers III.”, in: Nissen, H.-J. – Renger, J., eds., Mesopotamien und Seine Nachbarn. Politische und kulturelle Wechselbeziehungen im Alten Vorderasien vom 4. bis 1. Jahrtausend v. Chr., XXV. Rencontre Assyriologiquer Internationale Berlin, 3. bis. 7. Juli 1978, Teil II, Berlin, 1982, Dietrich Reimer Verlag, pp. 395-408

5. Asszíria és Fönicia: a történelem első világpiacának kialakulása

Aubet, M.E., The Phoenicians and the West. Politics, Colonies and Trade, Cambridge, 1993, Cambridge U.P.

Barnett, R.D., “Phoenicia and Ivory Trade”, Archaeology 9 [No 3], 87-97

Bunnens, G., “Commerce et diplomatie phéniciens au temps de Hiram I^er de Tyr”, JESHO 19 (1976), 1-31

Carpenter, R., “Phoenicians in the West”, AJA 62 (I 958), 35-52

Elat, M., “Phoenician Overland Trade within the Mesopotamian Empires”, in: Cogan, M. – Eph’al, I., eds., Ah Assyria... Studies in Assyrian History and Ancient Near Eastern Historiography Presented to Hayim Tadmor, Jerusalem, 1991, Magnes Press, pp. 21-35

Elayi, J., “Byblos et la domination assyro-babylonienne”, BaM 16 (1985), pp. 393-397

Elayi, J., “Les cités phéniciennes et l’empire assyrien … l’époque d’Assurbanipal”, RA 77 (1983), pp. 45-58

Elayi, J., “Les relations entre les cités phéniciennes et l’empire assyrien sous le regne de Sennachérib”, Semitica 35 (1985), pp. 19-26

Elayi, J., “L’essor de la Phénicie et le passage de la domination assyro-babylonienne … la domination perse”, BaM 9 (1978), 25-38

Elayi, J., “The Phoenician Cities and the Assyrian Empire in the Time of Sargon II”, Sumer 42 (1986), 129-132

Frankenstein, S., “The Phoenicians in the Far West: A Function of Neo-Assyrian Imperialism”, in: M.T. Larsen, ed., Power and Propaganda, (Mesopotamica, Copenhagen Studies in Assyriology, 7), Copenhagen, 1979, pp. 263-294

Lipinski, E., “Phoenicians in Anatolia and Assyria, 9^th – 6^th Centuries B.C.”, OLP 16 (1985), 81-90

Liverani, M., “The Trade Network of Tyre According to Ezek. 27”, in: Cogan, M. – Eph’al, I., eds., Ah Assyria... Studies in Assyrian History and Ancient Near Eastern Historiography Presented to Hayim Tadmor, (Scripta Hierosolymitana, 33), Jerusalem, 1991, Magnes Press, pp. 65-79

Oded, B., “The Relations between the City-States of Phoenicia and Assyria in the Reigns of Esarhaddon and Ashurbanipal”, in: Oded, B., et al., eds., Studies in the History of the Jewish People and the Land of Israel III, 31-42

6. Konszolidáció: asszír provinciabeosztás. A birodalomelmélet. (Forrás: 2Kir 15-16; Iz 7-9; 1Krón 5:6, 25; 2Krón 28:16-21; III. Tukulti-apil-Ésarra feliratai (angol fordításban)).

Otzen, B., “Izrael under the Assyrians”, in: Larsen, T., ed., Power and Propaganda, Copenhagen, 1979, 251-261.

7. Asszíria nyugati expanziója II.

Szín-ahhé-eriba (i.e. 704—681) hadjárata Hiszkija, Júda királya (i.e. 716—687) ellen. Izajás és Jeruzsálem csodálatos megszabadulása. Lákis ostroma. (Forrás: 2Kir 18-20; Iz 10:28-32; 22:8-11; 36-37; 2Krón 30; 32:1-23, 27-31; Mik 1:8-16; Szín-ahhé-eriba feliratai (OKTCh, 169-175)

Asszíria – Júda – Egyiptom. Assur-ah-iddina (i.e. 680—669) és Assur-bán-apli (i.e. 668—627) hadjáratai Egyiptom ellen. (Forrás: OKTCh 177-184, 187-191, 196-213).

Bright, J., Izráel története, Budapest, 1993, 274-277, 288-298; 302-312

8. Expanzió: az asszír hadsereg, mint az expanzió eszköze. Lákis ostroma (Szín-ahhé-eriba, i.e. 701) – diavetítés. (Filológiai, történeti, régészeti és művészettörténeti elemzés) (Forrás: 2Kir 18-20; Iz 10:28-32; 22:8-11; 36-37; 2Krón 30; 32:1-23, 27-31; Mik 1:8-16; Szín-ahhé-eriba feliratai (OKTCh, 169-175); asszír palotadomborművek (Lákis ostroma)

Bright, J., Izráel története, Budapest, 1993, 274-277, 288-298

9. Expanzió vagy konszolidáció?: az újasszír államszerződések mint a birodalmi expanzió és konszolidáció eszközei. (Forrás: OKTCh 187-189; Parpola, S. – Watanabe, K., Neo-Assyrian Treaties and Loyalty Oaths, Helsinki, 1988, 1., 2., 3., 4., 5., 6., 9.)

Parpola, S. – Watanabe, K., Neo-Assyrian Treaties and Loyalty Oaths, Helsinki, 1988, XV-XXV

10. Konszolidáció: a deportálások lélektana az újasszír korban. (Forrás: 2Kir 18:13-37, 2Krón 32:9-23; OKTCh 169-176, 177-183, 196-214.

Oded, B., Mass Deportations and Deportees in the Neo-Assyrian Empire, Wiesbaden, 1979

Freydank, H., “Die Rolle der Deportierten in mittelassyrischen Staat”, in: Herrman, J. – Sellnow, I., eds., Die Rolle der Volksmassen in der Geschichte der Vorkapitalistischen Gesellschaftsformationen, Berlin: 1975, 55-63

Freydank, H., “Zur Lage der deportierten Hurriter in Assyrien”, Altorientalische Forschungen 7 (1980), 89-117

11. Expanzió: a katonai hírszerzés. Az újasszír kémjelentések, mint a birodalmi expanzió előkészítésének eszközei. II. Sarrukín kora. (Forrás: Kémjelentések. Parpola, S., The Correspondence of Sargon II, Part I, Helsinki, 1987, 29., 30., 31., 32., 41., 42., 43; Lanfranchi, G.B. – Parpola, S., The Correspondence of Sargon II, Part II, Helsinki, 1990, 11., 21., 22., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 91., 92., 93., 164., 165., 166., 167., 168.

Lanfranchi, G.B. – Parpola, S., The Correspondence of Sargon II, Part II, Helsinki, 1990, XV-XXX.

12. Asszíria bukása. (Forrás: Babilóni krónika, OKTCh, 217-226; Náhum; Szofoniás

Galtung, J. – Heiestad, T. – Rudeng, E., “On the Decline and Fall of Empires: The Roman Empire and Western Imperialism Compared”, Review IV, 1, Summer, 1980, 91-153

Háklár, N., “Asszír világbirodalmak”, Valóság 26, I (1983), 94-99

Komoróczy, G., “Arany fej, agyaglábú szobron. Az asszír világbirodalom széthullása”, in: Komoróczy, G., Bezárkózás a nemzeti hagyományba, Budapest, 1992, Századvég, 108-182